"Gyurcsány bukásához persze nem volt szükség a Fideszre. A Fidesz nyomásgyakorlása – vekkeróra, illegitim kormány, terrorista kormány, idegen érdekek, elkergetjük a kormányt, stb. – csak annyit ért el, hogy a kormányfő még jobban kapkodni kezdett, és előzékenyen besegített a baloldalt elnyelő mély verem kialakításába. A Fidesz ellenzékben tanúsított politikáját én magam elképesztően gusztustalannak, demagógnak, és hosszú-hosszú távon is károsnak tartom. De nem a Fidesz buktatta meg a kormányt és programját. Gyurcsány buktatta meg a kormányt és programját. És most már ideje volna levonnia a megfelelő következtetést."


A felsorolásból egy aprócska momentum mintha kimaradt volna. A "szociális" népszavazás.
Gyurcsány - feltételezhető - bukásához nyilvánvalóan szükség volt a fideszre, és természetesen szükség volt a doktrinér, önmagát felszámoló SZDSZ-re is. Meg egy - szintén aprócska, tejesen elhanyagolható - világgazdasági válságocskára.

Na meg persze szükség volt Gyurcsány eszméletlen naivitására.

A fidesz politikája egyáltalán nem "hosszú-hosszú távon is", hanem a jelenben is, sőt, már a múltban is "káros" volt, a 2001. óta tartó gazdasági mélyrepülésben oroszlánrésze volt a fidesz kormányon és ellenzékben követett politikájának. Azt se felejtsük el, hogy a 13. havi nyugdíj, meg az 50%-os közalkalmazotti béremelés valós társadalmi igazságtalanságot próbált orvosolni, sajnos viszont ezeket a jóléti intézkedéseket nem előzte meg (még Orbánék részéről) és nem is követte (Medgyessy alatt) a régi nagyrendszerek (eü, nyugdíj, oktatás, adó stb.) megfelelő átalakítása.
Mindezek szükségszerűen vezettek a jelenlegi állapotokhoz, de - hangsúlyozom- a jelenlegi állapotok kialakulásában a fidesznek döntő szerepe volt.