(Az előző volt a: "A marsfelszín egyedi formái II." )
(És sajna elfelejtettem a licenszt átállítani "Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország"-ra a #80-as hozzászólásomban. Így írásban utólag átállítom, stoppépé.)



A következmények I.



A becsapódáskor nagy mennyiségû anyag fröccsent a világûrbe, ennek nagy része visszahullott a bolygóra, egész felületét beterítve, sok-sok kisebb krátert ütve a felszínbe. Viszont a bolygó felszíne leginkább csak a déli részén kráterezett. Ez azzal magyarázható, hogy a kráter nélküli területeken régebben víz volt, hatalmas óceánok. Még a Mars legmagasabb vidéke, a Tharsis-hátság felett is - ami a lökéshullámok hatására emelkedett ki. Tehát az ott feltételezett krátereket nem a hátság vulkánjaiból kiömlõ láva töltötte fel az idõk folyamán, hanem az ott jelenlévõ vízfelület fogta fel a becsapódó törmeléket, vagyis ott kráterek soha nem is léteztek.
Ahogy kiemelkedett ez a terület, a víz elkezdett róla lezúdulni. Ennek a hátság egész területén és annak környékén láthatjuk nyomait. (A felszíne, és a többi krátermentes terület is a mélytengeri aljzatokra emlékeztet.) Számos erõs vízmosás jelenlétére utaló nyom van, többek között gigantikus folyómedrek, amit heves esõzéseknek tulajdonítanak. Ezen formák kialakulása valószínûleg jórészt a hátságról leömlõ víztömegnek köszönhetõ.

A Mariner-völgy középsõ, északi részén is igen erõs vízmosás jeleit láthatjuk, szintén a feltételezett esõzéseknek tulajdonított felszíni formák.

A kráterek elmosódásának irányából is megállapíthatjuk a víz folyásának irányát a bolygó majdnem egész felületén. A víz formáló erejének nyomai az óriási árhullámoknak lehetnek köszönhetõek.

A víz munkájára találhatunk még egy nyomot: a Mars kráterezett vidékein legalább három, elkülöníthető jelleggel bíró területet figyelhetünk meg.

Az egyik a nedves felszín becsapódásnyomai (ahol sekély víz lehetett),

a másik a szárazföldi, de elmosódott kráterek (a kép jobb oldalán)
és a harmadik, az éles szélû kráterek (a kép bal oldalán, bal alsó felén). A kráterek azokon a szárazföldi területeken mosódhattak el, ahova a becsapódások által indított árhullámok eljutottak. (Csak igen kevés területen találhatunk éles szélû krátereket.) A Mariner-völgyben is láthatjuk vízmosás nyomait, és a bal szélén lévõ folyó-övezetben. Ott a repedések úgy festenek, mintha részben csakugyan víz vájta volna ki õket.