A legtöbb közgazdasági iskola szerint, a fedezet nélküli pénzteremtés a pénzrendszer összeomlásához vezet. Egyes közgazdasági iskolák szerint, a hitelkihelyezések valódi mértéke csak a hitel keresletén múlik, mivel a jelenlegi törvényi szabályozások mellett a bankok valódi kihelyezés korlátja a hitelkereslet hiánya (nem véletlenül reklámoznak annyi hitel lehetőséget, ez is azt kell hogy jelentse, hogy valamilyen furcsa módon bőségesen áll rendelkezésre kihelyezethető forrás).

A jelenlegi szabályozásban a bank elsődleges jövedelem termelő "terméke" a hitel, és annak kamatahozadéka, igy a profit orientált bank is abban érdekelt, hogy minél több hitelt helyezzen ki (megint csak reklám).

A gond akkor van, ha már szinte minden fizetőképes fogyasztónak van hitele, illetve fedezettel bíró javak zöme már hitellel megterhelt. Figyelembe véve, hogy a szabad piacon a gazdasági folyamatoknak nem létezik mikroökonomiai szinten egyensúlyi pontja (konkurencia), a jelenlegi gazdaságba kódolva van a vállalkozások növekedési kényszere. Ez vezet el fedezetlen hitelek kibocsátásához (új pénz teremtéssel?), ami idővel törvényszerűen össze kell, hogy omoljon, elindítva a ma is tapasztalható pénzügyi domonió effektust.