Szia!

 

A korabeli népességi viszonyok mellett azért 50 ezer fős veszteség az már elég jelentékeny lett volna, de semmi sem utal rá, hogy ennyi emberéletet követelt volna a honfoglalás.

 

Szerintem arról van szó, hogy egy-két győzelem a bolgárok és a morvák felett elég alaposan meggyőzte az itt élőket a honfoglalók katonai felsőbbrendűségéről.

A helyi elitnek az a része, aki a morvákkal és a bolgárokkal kollaborált, ezek után jobbnak látta minél előbb elhagyni az országot.

A többiek meg behódoltak, aztán néhány generáció után elmagyarosodtak.

Kivéve a peremvidéken élő szlávokat, akik napjainkig megőrizték a szlávságukat, de rajtuk a 19. sz. közepéig nem is volt különösebb nyomás, hogy elmagyarosodjanak, az egész középkorban ugyanis a nyelvi és etnikai hovatartozás másodlagos volt.

Attól, hogy valaki szlávul dumált, de a Magyar Királyság területén élt, az magyar alattvalónak számított.

Csak a 19. századtól kezdve van ennyire túlspirázva ez a nyelvi és etnikai hovatartozás.

 

A medence belsejében, ahol többségben voltak a maygar nyelvűek, ott viszont jobban elmagyarosodtak a népek, lásd a besenyők, kunok és jászok példáját, bár a kunok és a jászok még sokáig őrizték elkülönültségüket.