Egyébként őszintén szólva még a publicisztikámon is látszik ugyanez, csak persze nem ilyen szemmel olvassa, aki olvassa, csak én tudom, hogy mondjuk 2006 tavaszán több cikkben próbáltam mondani, hogy társadalmi mandátum, támogatás és jövőkép nélkül nem lehet reformokat csinálni. 2006 őszén meg azt, hogy a rendőrség brutalitása és az, hogy Gyurcsány nem képes elvállalni a felelősséget és szembenézni az országgal, a kormány elhiteltelenedéséhez fog vezetni.

Ne haragudj, Eszter, de ez a szöveg már szinte provokatívan naiv. Minden kulcsszava agyonmanipulált és egyszerűen nem illenek egy akár minimális hitelességre is számot tartó politikai közéleti helyzetértékelésbe.

Ez a társadalom nem olyan társadalom, amely valóságos reformok hatásait felmérve bármilyen  támogatást tudna adni. A Gyurcsány mögött álló párt el sem fogadna ilyen támogatást és értelmezni sem volna képes, csak megzavarodna attól, hogy a kétszavas manipulációikon túlmenően bármilyen üzenetre vevő lehet valaki.

A jövőkép feltétele a jelenkép, amelytől mindenki irtózva fordul el a legátlátszóbb gügyögés illetve az egymásra uszulásban való identitáskiélés esélyét kínáló narratívák felé.

És így tovább.