Szerintem igen rossz oldalról közelíted meg az esetet.

1. Románia 102 ezer négyzetkilóméternyi olyan területet kapott meg Magyarország testéből amely soha nem volt az övé. Ennek az ölükbe hullott ajándéknak vannak előnyös és előnytelen oldalai is a számukra.

2. Előnytelen pld., hogy a területtel sokmillió magyar lelket is kaptak 1920-ban, akiken azután az elmúlt 90 évben bemutathatták volna azt a nemzetiségekkel való példás bánásmódot, amit hiányoltak a trianon előtti Magyarországon.
-Nem mutatták be.

3. A sztálini béke után 1964-ig, a párizsi békediktátorok száját befogandó, igenis létezett a Maros-Magyar autonóm tartomány Romániában, amelynek 2,5 millió magyar lakosa volt. Ezt Ceausescu egyszerűen megszüntette. Tehát a területi autonómia nem idegen a Román nemzetfelfogástól.

4. Ne vedd zokon, hogy nézeteidet kevés magyar tudja befogadni. Az elnökünk nem demonstrálni megy minden márciusban és októberben Erdélybe, hanem ünnepelni. Mert annak a forradalomnak és szabadságharcnak, amelyre ilyenkor emlékezni szokott a magyar, annak a legdöntőbb eseményei Erdélyben történtek meg. Ami Szebenben, Vízaknán, Fehéregyházán, a Piski hídnálnál vagy Aradon történt azt nem ünnepelhetjük a hortobágyi kilenc lyukú hídnál.

-Ilyesmit csak liberálbolsi internáci gondolkodás tarthat elfogadhatónak. De az is csak történelemismeret híjján.


-Ha Dél-Tirolban jársz, mely ma Olaszország része, és olaszul próbálsz rendelni egy kávéházban, ne lepődj meg azon, ha téged szolgál ki a személyzet legutoljára. Na ja', Ausztriában csak 10 éven át rombolták a nemzettudatot a megszálló kommunisták.