Ha jól láttam, az 5 kameraállásból 3 abszolút nem látja a hidfőt és környékét, marad 2 állás, de ebből az egyik már csak részben fedi le. (2*(60/5-2):60)*100(%) az elméleti esélye egy kameraállás tiszta ideje alatti képre kerülésnek. De ha a forgási iránnyal ellentétes mozgás történik, hiába lenne rajta plusz egy kameraálláson valami, mert nem abban a szekvenciában rögzít a kamera. Azt hiszem, már ki is mérték, hogy az a 10-12 sec egy percnyi időre számítva bőven elég, hogy valaki képi nyom nélkül mászkáljon ott gyalogosan. Autókkal más a helyzet, gyorsabb a mozgásuk, egy kameraállás ideje alatt be és ki is mehetnek a látószög által lefedett területen.
Hirtelen jövő pisilési inger és elhatározás és lemenetel a lépcsőn egy éppen új forgási szekvenciát kezdett kamera esetében 30-40 sec időt biztosít erre, ami nagyon sok idő. Feljövetelkor ugyanez a helyzet, csak a kamera forgásiránnyal megegyező irányba történő mozgás a nyerőbb.

Öngy. esetén a köryezettanulmány, beleértve MINDEN adatrögzítő eszköz által hagyott személyes adat feldolgozása, utalHAT erre történő készülődésre. A közvetlen személyes kapcsolatban álló tanúk a konkrétan elhangzott kommunikáció dokumentálásával (és nem prekoncpciózus interpretálásával!) segíthetnek egy néma segélykiáltás beazonosításához. Ha a hatóság valóban preferálta (mekkora szakmai hiba!) az öngy-t, akkor nagyon alapos környezttanulmányt kellett (volna) csináljon, és minél több közvetlen és közvetett viselkedési, kommunikációs adatot begyűjtésével és elemzésével. Az lókaki, hogy lakhelyén rendetlenség és romlott kajamaradványok voltak, illetve szeretett bulik alkalmával inni, és hangulata nyomott volt a megelőző napokban. Ez további lényeges viselkedési és kommunikációs adatok nélkül semmit nem bizonyít, de még csak nem is állít. És a legszebb, hogy ettől még impulzív módon bárki követhet el öngy-t... Adatszegény környezettanulmány lehet adatgyűjtési probléma is, nem csak ráutaló adatok nem létezése.