"Kezd el olvasgatni az egyiptomi parasztság helyzetéről. Gyakorlatilag röghöz között parasztságról van szó aki az abszolut uralkodótól bérli a földet. A bérletért cserébe adóval és munkával tartozott az urának. Ha nem tudta fizetni az adót akkor megverték, megölték vagy elkergették esetleg eladták."

 

Nyilvánvalóan nem lehet a szolgaság ésa szabadság modern fogalmait rávetíteni egy háromezerötszáz évvel ezelőtti, ázsiai tipusú istenkirályság belső állapotaira.

 

Ettől még a lényeget nem cáfoltad meg: Ha maradtak is Avariszban a XVIII. dinasztia idejére olyanok, akik a hükszosz uralom alatt kerültek oda, azok kb. ugyanabban a státuszban éltek, mint az egyiptomiak. Hő őket szolgáknak hívod, akkor az egyiptomi parasztokat is kénytelen vagy annk hívni. Innentől csak fogalmakról vitatkozunk.

 

"Magáról Avaris bukásáról is onnan értesülünk hogy egy Amhose nevű katona sírjából előkerült egy felirat melyben leírja hogy Avaris eleste után az álta foglyul ejtett 4 embert megkapta rabszolgának."

 

Ha négy ember valóban tömeg, akkor igazad van. Amit te idéztél, az pont az én érveimet támasztja alá. Csekély számú rabszolgát ejtettek, és azokat a katonák között kiosztották, mint a zsákmány részét. Vszleg mindenki elsősorban azokat kaptameg, akiket ő ejtett fogjul.

 

"Vagyis IGEN a XVIII. dinasztia megalakulásakor és Avaris elestekor a rabszolgatartás már bevett szokás volt az egyiptomiak között."

 

És ki állított mást? Mielőtt b@zdmegelni kezdesz, légyszives olvasd el,amit a másik írt!

 

"Magáról Avaris bukásáról is onnan értesülünk hogy egy Amhose nevű katona sírjából előkerült egy felirat melyben leírja hogy Avaris eleste után az álta foglyul ejtett 4 embert megkapta rabszolgának."

 

"IGEN rengeteg hükszosz és avariszban lakó kánaánita lett rabszolga."

 

Nem érzed az ellentmondást? Azt állítod, hogy Avarisz bukásáról is onnan értesültünk (a valóságban nem csak onnan), és hogy ez négy rabszolgát említ. Nem tudom, hány ember védhette Avariszt, de négynél biztos sokkal több.

 

"IGEN rengeteg hükszosz és avariszban lakó kánaánita lett rabszolga."

 

NEM, nem lett rengeteg hükszosz és avariszban lakó kánaánita rabszolga. Egyrészt fogalmunk sincs róla, hogy a hükszoszokon kívül ki lakott Avariszban, másrészt Avariszt nem elfoglalták, hanem egy megállapodás keretei között átadták. A megállapodás része volt a teljes lakosság szabad elvonulása, tehát közülük senki se lett rabszolga. Egyébként a "hükszosz" szó egyiptomi eredetije pásztorkirályt jelent, vagyis a pásztorkirályok népét. Azaz nincs sok értelme a "hükszoszokon kívüli kánaániták" fogalmának, mert az egyiptomiak szemében azok ugyanúgy hükszoszok voltak, már ha volt ott valaki rajtuk kívül.

 

Aki pedig hükszosz (és a te kedvedért más kánaánita) volt és rabszolga lett, azt hazavitték a katonák felső-egyiptomi otthonaikba ágyasnak vagy háztartási cselédnek, nem tartották ott Avariszban bámilyen státuszban.

 

"Vegyél elő egy ókori egyiptomi térképet és nézd meg hogy a XVIII. dinasztiának hol volt a központja. Avaris vagy 1000 km re van tőle Alsó Egyiptom keleti határvidékén. Azon túl már csak egy "Nádas tenger" papírusz mocsara és a Sinai félsziget sivataga fekszik."

 

A Nilus-delta nem perifériája az Egyiptomi Birodalomnak. Az újbirodalomnak ugyan Théba volt a közigazgatási központja, Memphisz századokkal ezelőtt elpusztult, de Avarisz a fő hadi és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában volt. A hadsereget hajón hozták le Felső-Egyiptomból, Avarisz meg az akkori fő ág mentén feküdt, azon a ponton,ahol legcélszerűbben partra lehetett rakni a hadsereget egy ázsiaia expedícióhoz. Nem véletlenül itt telepedtek meg a hükszoszok. Ha Avariszt idegenek uralták, akkor az egyiptomi fáraó nem urathatta Alsó-Egyiptomot és Felső-Egyiptom el volt vágva a Földközi-tenger medencéjétől.

 

"Mondjuk azt el tudom képzelni hogy a héber honfoglalás története több különálló esemény összekeveredése amelybe beletartozik pl a hükszoszok 16. sz menekülése. Jerikó elpuszulása stb."

 

Ez volt az alapállításom. A különféle eredetmítoszok összedolgozása.

 

"Én továbbra sem látom akadályát annka hogy kánaánita szolgák, rabszolgák éljenek és fenmaradjanak avariszban 200 éven keresztül."

 

Na ez az, amiben nem értünk egyet. A dolog roppant valószínűtlen, nem szedem össze századszorra, hogy miért. Mindenesetre annál sokkal valószínűtlenebb, mint hogy Mózes korába datálnak és a Mózes-sztoriba gyúrnak bele két évszázaddal korábbi dolgokat, pl. a Hüszoszok kiűzetést, vagy Jozsua-féle honfoglalást. Egyébként ez a két utóbbi esemény annyira egybeesett, hogy ez nem lehet véletlen, vszleg a hükszosz hatalom megroppanása miatt gyengült meg úgy a Kánaán, hogy a sivatagi törzsek le tudták rohanni.