Az elmélet ott bukik meg, hogy az emberek szeretnek költeni. Ha odaadunk egy tanárnak havi 300-500.000 Ft bért, azért, hogy a lemaradt helyeken tanítson hátrányos helyzetűeket, valahogy nem tudom elképzelni, hogy ott szívesen is lakna. Ígyhát el fog menni lakni a település kevésbé lepusztult részére, vagy a nagyvárosba.

Elképzelem azt a jelenetet, ahogy tanító néni beparkol a lepusztult környék szép iskolája elé a VW-jével (hiszen azért kapja a bért, hogy jól éljen, és szívesen tanítson). Lepusztult környéken kb. két óra alatt teszik tönkre a gumikat, graffitizik tele az autót és lopják el a pénztárcáját. Az elfogadottsága 0 lesz, így a hatékonysága is, és bizonyára lesz olyan szegény, ámde lelkes tanító, akit ráadásul még el is fogadnak.

 A következő körben ő kapja meg a havi 300.000-500.000-at. Elköltözik. Vesz magának egy rendes autót - hisz mindig arra vágyott  :) ...