"Nem tudom máshogy értelmezni a zsidók feltételezett szolga-státuszát"

Ez leginkább a te bajod. Kezd el olvasgatni az egyiptomi parasztság helyzetéről. Gyakorlatilag röghöz között parasztságról van szó aki az abszolut uralkodótól bérli a földet. A bérletért cserébe adóval és munkával tartozott az urának. Ha nem tudta fizetni az adót akkor megverték, megölték vagy elkergették esetleg eladták.


"záz évvel később uralkodott, és ő hajtotta végre azokat a központosító reformokat, amelyek a nagy hadjáratokat lehetővé tették.
...
A hükszosz uralom végén Egyiptomban nem volt szokás a rabszolgák tömeges ejtése, de ha az lett volna, akkor se volt az állam olyan helyzetben, hogy tudott volna velük mit kezdeni, "

B@zdbeg. Magáról Avaris bukásáról is onnan értesülünk hogy egy Amhose nevű katona sírjából előkerült egy felirat melyben leírja hogy Avaris eleste után az álta foglyul ejtett 4 embert megkapta rabszolgának. [ANET, p.233f] Vagyis IGEN a XVIII. dinasztia megalakulásakor és Avaris elestekor a rabszolgatartás már bevett szokás volt az egyiptomiak között.
IGEN rengeteg hükszosz és avariszban lakó kánaánita lett rabszolga.




"Miért, szerinted hol van? Alsó-Egyiptomban, stratégiai helyen. A Nílus-Delta szívében. Ez volt a Hükszosz főváros, innen uralták Alsó-Egyiptomot kétszáz éven át. Hol lehetett volna ennél központibb helyen?"


Megint, B@azdmeg. Vegyél elő egy ókori egyiptomi térképet és nézd meg hogy a XVIII. dinasztiának hol volt a központja. Avaris vagy 1000 km re van tőle Alsó Egyiptom keleti határvidékén. Azon túl már csak egy "Nádas tenger" papírusz mocsara és a Sinai félsziget sivataga fekszik.



"Viszont a Hükszoszok i. e. 1532-es Kánaánba menekülésének legendája fennmaradhatott és nagyon könnyen összeolvadhatott a Józsué-féle, kb. ekkor zajló sivatagi szemita nép hadjáratával, ami ésvszázadokkal később képezhette az addigra kialakult zsidó nép utólag kreált honfoglalásmítoszának alapjait."

Mondjuk azt el tudom képzelni hogy a héber honfoglalás története több különálló esemény összekeveredése amelybe beletartozik pl a hükszoszok 16. sz menekülése. Jerikó elpuszulása stb.

Azonban a Mózes sztori erőssen 13. 12. századi. Nem csak az egyistenhit miatt, hanem pl a midianiták meg említése miatt.

Én továbbra sem látom akadályát annka hogy kánaánita szolgák, rabszolgák éljenek és fenmaradjanak avariszban 200 éven keresztül.