"Te beszélsz rabszolgaságról nem én."

 

Nem tudom máshogy értelmezni a zsidók feltételezett szolga-státuszát. Feudális függés abban a korban nem volt. Az idegen hatalom általi megszállotti státuszt meg szintén nem lehet értelmezni, csak ott, ahol az anyaország szélesebb rétegei bírnak valamilyen joggal, szemben a megszállt területek lakosságával. Ennek az ókorban csak az antik demokráciákban vagy a korábbi, törzsi alapú demokráciákban volt. Egyiptom egyik se volt, hanem egy szélsőségesen differenciált társadalom, ahol a fáraó és közvetlen környezete egyfajta (szintén nagyon alacsony létszámú) szolgáló hivatalnok-nemességre és a belőlük álló hadseregre támaszkodva igazgatott nagyon-nagyon sok parasztot és kevéske városi kézművest. A rabszolgák száma szintén elenyésző volt, és föleg a háztartásokban dolgoztak. Amikor Egyiptom meghódította pl. Núbia földjét, akkor a núbiai paraszt az egyiptomi paraszttal, a núbiai városi fazekas az egyiptomi városi fazekassal került egy státuszba. Egyedül a helyi elitek szívtak, mert az ő helyükbe az egyiptomi hivatalnokok ültek, ahol a cserét célszerűen meg lehetett oldani. A Kánaán és (a későbbi) Szíria különben hűbéres területek voltak, a helyi elit és a helyi uralkodó megmaradt.

 

"Másrészrt kevered az óbirodalmat az újbirodalommal."

 

Nem keverem. Az Óbirodalomról senki se beszélt. A zsidók történetével az Újbirodalom ideje esik egybe. Ábrahám feltételezett kora ugyan a Óbirodalom vége, de Mózes előtt nem igazán beszélhetünk zsidókról. Ábrahám egy misztikus alk, akinek a történetét valószínűleg a kánaánitáktól vették át a későbbi zsidók. 

 

"Pontosan a XVIII. dinasztia az amikor a rabszolgák tömegestül jelennek meg Egyiptomban."

 

Te akartad, kezdjünk el szőrszálhasogatni: A hükszosz uralom vége kb. i. e. 1550, más források szerint i. e. 1532. A teáltalad példának hozott III. Tuthmózisz, (vagy Tothmesz) száz évvel később  uralkodott, és ő hajtotta végre azokat a központosító reformokat, amelyek a nagy hadjáratokat lehetővé tették. Az ő korától érkeztek tömegesen rabszolgák Egyiptomba, de azokat - fenntartom - szétosztották, eladták, nem együtt kezelték. A XX. dinasztia kezdte el évszázadokkal később a hadsereg szolgálatára rendelt rabszolgákat letelepíteni a katonai körzetekbe.

 

A hükszosz uralom végén Egyiptomban nem volt szokás a rabszolgák tömeges ejtése, de ha az lett volna, akkor se volt az állam olyan helyzetben, hogy tudott volna velük mit kezdeni, de ha igen, akkor se tartották volna őket egy tömegben, pláne nem Avariszban, a Nílus-völgy és az Ázsiába vezető országút találkozásánál, ahonnan minden hadjáratot indítani lehet, illetve ahol meg kell állítani az ázsiai támadókat.

 

"Azok a területek a perifériákon volta, nem az ország szivében."

Szeirnted Avarisz hol van?"

 

Miért, szerinted hol van? Alsó-Egyiptomban, stratégiai helyen. A Nílus-Delta szívében.  Ez volt a Hükszosz főváros, innen uralták Alsó-Egyiptomot kétszáz éven át. Hol lehetett volna ennél központibb helyen?

 

Egyébként harminc évig ostromolták (nyilván nem folyamatosan), utána elfoglalták és lakói a kánaáni Saruhen városába menekültek, amit Jahmesz fáraó szintén megostromolt. Jahmesz egyébként még a XVII. dinasztiához tartozott.

 

II. Ramszesz háromszáz évvel később Avarisz városának romjaira új várost épített, Pi-Ramszesz vagy Per-Ramszesz néven. Arról nem szól a fáma, hogy Avariszt ki és mikor rombolta le, de egyátalán nem kizárható, hogy Jahmesz ostromát és a lakóinak elűzetését nem heverte ki.

 

Csupa olyan körülmény, ami nem teszi túl valószínűvé, hogy Avariszban két-három évszázadon át fennmaradt volna egy olyan ázsiai eredetű népesség, ami a hükszoszokkal rokon, vagy az ő idejükben települt be. Viszont a Hükszoszok i. e. 1532-es Kánaánba menekülésének legendája fennmaradhatott és nagyon könnyen összeolvadhatott a Józsué-féle, kb. ekkor zajló sivatagi szemita nép hadjáratával, ami ésvszázadokkal később képezhette az addigra kialakult zsidó nép utólag kreált honfoglalásmítoszának alapjait.