Ennek az egész eszmefuttatásnak elég kevés köze van Trianonhoz, inkább a szocialista-kommunista eszmerendszer a témája.

Dehamár.

""Tudja mit,gondolkodjon el ,ha képes erre, és hibáztassa a volt rokonságát ezért,mert tulajdonképp az uralkodói osztály tehet a saját nyomoráról,miképp rossz politikát folytatva mindig a vesztes,rossz oldalra álltak." És tényleg. Nyugaton miért nem vették el a vagyonosok javait?"

-- Többször, több helyen megpróbálták, de általában rövid időn belül felszámolták az ilyen kezdeményezéseket, mert akinek már volt legalább valamije, az rögtön ellenérdekeltté vált benne, hogy leegyenlősítsék azok közé, akiknek semmije, vagy szinte semmije nem volt. Sok paraszti megmozdulásban voltak egyenlősítő eszmék, nézhetjük szerte Európában a középkort. Ugyanígy jelen voltak ezek a törekvések az újkorban is, gondoljunk az angol polgári forradalom diggerjeire, vagy az USA születésének hajnalán a Washington által felszámolt nememlékszem milyen nevűekre. A legpregnánsabb azonban a francia forradalom alatt a jakobinus mozgalom volt. A francia forradalom ha kronológiailag végignézzük, akkor 1789-től fokozatosan sodródott baloldali irányba, mígnem 1793-ra már valamiféle proto-proletárdiktatúra lett belőle, terrorral, egyházellenességgel, republikanizmussal és fontos újraelosztási törekvésekkel.

Aztán gondoljunk a párizsi kommünre, meg a Spartacus-felkelésre, az olasz kommunista partizánok hatalommegragadási kísérletére, vagy a francia kommunista ellenállás terveire. Voltak ilyen kísérletek, de mivel az egyenlősítés soha nem jelentett valódi programot abban az értelemben, hogy a társadalom többsége ilyet önként nem támogatott soha, így rendre elbuktak (periférikus kivételek akadnak ma is, pl. Seychelles-szigetek). Amikor hosszabb időre be tudott ilyen ideológiát valló mozgalom rendezkedni, az azért volt, mert brutális terrorral félemlítette meg a társadalmat.

"Azon nem kell csodálkozni,ha a győztesek rendelkeznek a vesztesek javai felett."

-- Azon valóban nem, csak erről pl. a kommunizmusban soha nem volt szó. A hatalom soha nem vállalta be, hogy őszintén megmondja, ez nem volt több, mint egy elitcsere. Eddig voltak a fehéreknek nevezettek a hatalom és pénz birtokában, most meg a vörösöknek nevezettek, és kész.

"Ha megnézitek,akkor a háború után felépített és iparosított országot is a szegény paraszt és munkásosztály építette fel,sokszor lényegében ingyen,hogy majd legyen hol dolgozniuk."Magadnak építed",volt a jelszó. Nos ma ezeket a javakat egyszerűen kiárusítják magán befektetőknek,akik sorban rugdossák ki a melósokat.Akkor most a melósok is ki lettek semmizve ilyen alapon és jogosan háborognak.Nem?"

-- Tetszettek volna a melósok, meg a főprolik úgy gazdálkodni, hogy ne menjenek homlokegyenest a csőd felé. Ha megtették volna, akkor építhették volna tovább a szocialimust. Ezt azért mintha kifelejtetted volna az eszmefuttatásból. Vajon miért az elnyomó fújkapitalista kizsákmányolókhoz járogatott a derék munkásosztály kölcsönkéregetni és miért nem fizette vissza? Arról már nem is beszélve, hogy ez a kölcsönkért pénz sokszor a derék, ámde kapitalista iga alatt nyögő nyugati munkáselvtársak által összekuporgatott adóból lett kölcsönkérve. Keleti munkáselvtársak így sokszor a nyugati munkáselvtársakat készültek megrabolni kvázi.

"Persze a trianoni békeszerződésnél is kik jártak rosszul közvetlenül és kik élvezték volna annak javait,ha mégse kerül rá sor??"

-- Szerintem elsősorban kb. hárommillió munkáselvtárs és családja járt rosszul, mert antantkapitalista fújelnyomó rezsimek uralma alá kerültek, ahol nem lehettek többé magyar munkáselvtársak, hanem az internacionalizmus szellemét megtagadva román-, szlovák-, jugoszláv-, stb. munkáselvtársaknak kellett lenniük.