Az évezredes kultúrák mind tisztelték, szerették a Földet: Föld-Anyát(!), Gaiat, tudták, hogy létük nekik köszönhetik. Ő táplálja őket, és érezték is gyógyító erejét. A népek "tudói", a sámánok, beavatottak, mágusok szellemileg"látták" a bolygó erővonalait (geomantikus vonalak), amik mint testben az erek szállították a Föld-Anya "vérét", erejét, éltető energiáját.

 

  A vonalak metszéspontján különlegesen nagy erők szabadultak fel:

ezeken a helyeken létesültek a szentélyek, a misztérium-vallások beavatási helyei pl. (Piramisok Egyiptomban, Peruban, Delphoi, stb. Később ezekre a szent-helyekre ráépültek a késő "keresztény" államvallás templomai: mintegy

jelképesen is elnyomva azokat ;) )

 

  A korai ember tehát EGYségben élt Gaiaval, és az erőivel, felhasználta, de nem

kihasználta, sőt maguk gyógyították a Földet, ha szükséges volt (ausztrál bennszülöttek pl. zenéltek neki, stb.). Ez a csodás egység, szimbiózis azonban

megbomlott: mikor, hogyan, nem is fontos, lényeg, hogy kitartóan mérgezzük,

kiraboljuk Éltető Bolygónk erőit - ez a tény. A korszakváltás is pont az ébredésről szól(na), hogy belássuk ezt a kizsákmányolást. ...