Nem elsősorban azon múlik, hogy hol edz egy játékos (földrajzilag). Persze, nagyon fontos a hely, de inkább az a fontos, hogy milyen körülmények közt és kivel. Egy amerikai (vagy bármilyen másik nyugati) akadémián sok pénzt fizetünk, és legjobb esetben egyek leszünk a sok közül. Ugyanakkor ott - bizonyos szerződések fejében - a jobb, ügyesebb játékosokat anyagilag is komolyan támogatják a versenyzés során a későbbiekben. Az infrastruktúrájuk hibátlan, minden megvan ami kell.

Itthon a legnagyobb baj az, hogy nincsen anyagi támogatás. Vagyunk/voltunk páran, akik úgy gondoljuk, hogy igenis lehet Magyarországról is profit nevelni. Ági itthon készült és bebizonyította, hogy igenis lehetséges (kellett hozzá sok minden, pl. Simon János, Jose, vagy korábban mások később meg KZ). Ami számomra érthetetlen, hogy még azóta sem változott túl sok minden a finanszírozás körül. Nem lovagoltuk meg kellőképpen azt a lehetőséget, amit Ági adott nekünk "teniszileg".

Elképzelések lennének arra vonatkozóan, hogy hogyan, milyen feltételek mellett (nem is olyan nagy befektetések nyomán) kellene/lehetne egy szinttel magasabbra emelni a szintet itthon is, azonban ehhez egyelőre hiányoznak a partnerek a gazdasági oldalról.

Az MTSZ megtesz, amit tud, de ez egy kiemelkedő játékoson sajnos nem nagyon segít, legfeljebb átmenetileg, rövidtávon. 

Addig, amíg ez nem változik,marad az, mint anno Ági vagy most Szabina esetében: adott egy tehetséges gyerek, adott egy "bolond", aki teljes mellszéllel kiáll mellette anyagilag is, adott egy "bolond" edző, aki nehéz körülmények közt tesz meg mindent (jelenleg még adott egy klub, ami infrastruktúrájában megfelel és támogtaja a versenysportot) és adott a remény, hogy talán elég lesz!

A lényeg az marad, hogy annyi minden van, ami ahhoz vezethet, hogy valakiből ne legyen profi, hogy ezzel nem érdemes foglalkozni. Nekem azzal kell foglalkozni, hogy minden olyat megoldjak, mindent megtegyek, ami ahhoz kell, hogy az legyen. Ennyi!