Neked lenne erőd egy ilyen sérült gyereket felnevelni? Mert én nem vagyok biztos benne a magam részéről. Vessenek a mókusok elé, szerintem ez nem élet. Azt sem hiszem, hogy ők tudnak felhőtlenül boldogok lenni. Természetesen nem sajnálom tőlük az életet, sőt valamilyen megmagyarázhatatlan csodálattal nézek pl. a vakokra, de akkoris. Én nem tudnám végignézni, hogy így szenved/küzd a sérült gyerekem.