Hú... ijesztően hangzik. Anno besétáltam (szó szerint) az utcáról az Alexandrához, akkor még alig ismert pécsi kiadócska volt, szerencsémre pont sürgősen kellett nekik valaki franciás, gyors próbafordítás után kaptam is munkát, lefordítottam egy sorozat három füzetét, amit ugyan végül sose adtak ki, de ez már egy másik történet.
Látom, ennél azért rögösebb lesz az út.