Úgy döntöttem megpróbálok kivonulni a pikolaj-topikból. És mivel nem tudom - egész egyszerűen, mert képtelen vagyok - megállni, hogy ne szóljak hozzá adott eset(ek)ben, ezért nem is tervezem még olvasni sem a topikot. Majd próbálom más formában követni az eseményeket.
Így is túl sok időmet és energiámat vette el, remélem sikerrel járok a visszavonulást illetően. Nem volt könnyű döntés, de meghoztam.
Indoklás és levezetés nélkül - alapvetően magamban lezárásként - leírom gondolatmenetem utolsó állomását, nevezetesen hogy BSM-szemléletét kifogásolom a témában, és azért, mert alapvetően olajkitermelés-centrikus a szemlélete. Márpedig az utóbbi időben egyre több a bizonyíték, hogy a hálózatos gondolkodás keretében nemcsak a kritikus csomópontokra kell fókuszálni, hanem a 'kötőerőkre' is (amin keresztül az olaj felhasználódik), amik az egész marha komplikált rendszerben van. Tanulni kéne az olyan hibákból, mint volt a USA subprime-válság, ahol a bankok a kockázati alapokkal, meg pláne Basel2-vel körbebástyázottan le voltak védve ('csúcsok'), csak éppen az egész rendszer omlott össze a pénzügyi válság során. Analógia a rák gyógyítása is: nem vagyok orvos, de már szemléletileg is helytelennek tartom, hogy jó és rossz (rákos) sejteket übtre pusztítsanak kezelés címén.
Két nagy pikolaj-forgatókönyvet érzékelek az eddig általam leszűrtekből,
* azért kell magas olajár, hogy induljon be a verkli és legyen erőforrás például az alternatív energiára átálláshoz
* valamint a számomra perpillanat ugyanúgy alá nem támasztható, de szubjektíve rokonszenvesebb "böjt", hogy szokjunk hozzá lassan, lehetőleg minél kisebb megrázkodtatással az olcsó fosszilis energia hiányához, annak érdekében, hogy a pikolaj utáni lecsengési görbe minél laposabb legyen.
Adatbányászatban van egy nevezetes metódus, úgy hívják adatgazdagítás (data enrichment). És az a fura ismérve, hogy nem törvényszerű, hogy javítja az elemzési eredményeket (noha ugye plusz energiákat igényel az implementálása). Van amikor igen, van amikor nem segít, és ezt esete válogatja.
Az első pikolaj forgatókönyvben nekem szemléletileg az a nem-szimpatikus, hogy a verkli újraindulásával (1)újra úgy fog tünni, hogy "minden rendben van", (2)semmi garancia nincs, hogy általa most már tényleg értékes célra fordítódik a maradék olcsó fosszilis energia, sőt. Én azt gondolom most már itt van az ideje a böjtnek végérvényesen. Pláne, hogy szorít az élet adta határidő, és jó lenne valahogy plusz időhöz jutni, ha már eddig folyamatosan csak herdálta a világ. Sajnos - én is látom -, ez is tele van problémákkal. De a két rossz közül nekem akkor is szimpatikusabb.
Éreztem kezdettől fogvba, hogy az egész pikolaj-dologban valami nagyon zavar. Azzal hogy végiggondolva ezt a hozzászólást megírtam, már azt hiszem jobban értem, hogy mi.