A bevállaltan szubjektív kritikával nincs semmi gond, meg úgy egyáltalán egyikkel sem. Csak az olyanokon szoktam kiakadni, amikor valaki felületes, vagy hülyeségeket magyaráz bele valamibe, netán tényszerűen marhaságokat, vagy meg nem történt dolgokat ír - volt már pár ilyen.

Az is kiakasztó, ha valami rosszul van megírva. A minimum lenne, hogy aki kritizál, annak legalább legyen stílusa, tudjon helyesen írni, ne legyenek elírások, netán tárgyi tévedések. Ez ugyanúgy alap, mint egy koncerten a behangolt gitár, vagy a pontos játék. Tévedek? (Nyilván nem minden zenében alap ez, de most nem a szőrszálhasogatás a lényeg...)

Az szerintem nem színvonal, hogy egy 19 éves Jóskapista pl. lejön a koncertre, felveszi a sajtójegyet, aztán olyanokat ír le, amik meg sem történtek, meg elferdít dolgokat, netán leírja, hogy az utolsó zenekarból csak az első számot láttam, mert jöttek a haverok és be kellett velük rúgni, mindenesetre az alapján szar volt,

és ezek után azt gondolja, hogy ő a netes kritikus. Ilyen alapon én is lehetnék mondjuk nőgyógyász.

Sokszor van szó arról a jelenségről, hogy a net miatt sokan azt hiszik, tehetségesek lettek, csak ahogy Hofi mondta "ahhoz anyucikád nunája kell, és még akkor sem biztos".  Azaz, ha valaki leírja a véleményét, mert azt gondolja, hogy mondanivalója van, vagy mert ő is hozzá akar tenni valamit a maga részéről az undergroundhoz, azzal nincs baj, de akkor ott is elvárható lenne az a színvonal, amit a zenekarokon kérnek számon.

És hidd el, ugyanúgy kiakadok azon, ha valaki pozitív irányban elfogult, mert általam gyengének gondolt koncertről is kaptunk már pl. egekbe emelő kritikát, és akkor is azt mondtam, hogy "ez a csávó vagy részeg volt, vagy nem ezen a koncerten járt".

Ugyanúgy érvényes ez akkor is, ha olyan dologról írnak, ahol nem vagyok érintett.

Ez szerintem nem kettős mérce.