A külső fizikai behatások szinte mindig érintik a bőrfelszín több rétegét is, ami szövettani vizsgálattal megítélhető. Pl. egy szemmel látható zúzódást okozó tompa ütésből származó sérülés (kék folt) a mélyebb bőrszöveti rétegekben lapszerinti bevérzést jelent, amely hosszú ideig még élőben is fennmarad, mert a bevérzés miatt a szövetekbe kikerült vörösvértestek lebomlása lassan zajlik (kék folt zöldé majs sárgává válik, ahogyan a vvt-kben lévő hemoglobin átalakul). Hasonló folyamat zajlik a halottban is le, azzal a különbséggel, hogy baktériumok is szerepet játszanak a lebomlásban, nem csak a saját fehérvérsejtek. Vagy egy stranguláció (folytogatás kötéllel, kábeldarabbal) a felszínes hámsérülés mellett a mélyebb rétegekben éppolyan bevérzéseket okoz, a legmélyebb rétegben pedig pl. a gégeporc törésével járó elváltozást okoz. A törvényszéki boncolásnak talán még szigorúbban meghatározott egymásutáni lépései vannak, minden szerv kiemelésének, felbontásának, darabolásának és mintavételezésének rögzített módja van. Ezért is írtam már egy másik fórumban, hogy bár nem lehetetlen még egy boncolást tartani, csak majdnem értelmetlen, mert laikus szemével és szavajárásával szinte minden belső szerv kivételével és feltrancsírozásával jár, beleértve a csontok egy részének eltávolítását is, a koponyán belüli szervek éppúgy, stb. A magyarok által a test megtalálásakor felkínált lehetőséggel élnie kellett volna afranciáknak 1-2 nagyhírű (van jócskán) francia törvényszéki orvos delegálásával, még vasárnap is. A teljes boncolás videóra rögzítése és a kivett minták teljes duplikálása sem tudja pótolni mindezt, nem beszélve egy "megismételt" boncolásról.

A szövetek teljes dekomponálódásáig mindenképpen van rá esély, hogy a fent példaként említett és hasonló szöveti elváltozások tekintetében valamit kimutassanak, tehát ebben az esetben is jó eséllyel meg tudják állapítani, ha van valamilyen erőszakosságra utaló jel. Ha nagyon finom módszerrel kapnak el valakit, és pl. arra sincsen ideje, hogy alapvető védekezést tanúsítson (pl. nagy és ultragyors hatású altatószer bejutatásával belélegzés utján), akkor is lehetséges a légutak nyálkahártyáján vérbőséget, kémiai szerek nyomaira utaló jeleket, szerencsével az alkalmazott szer nyomait kimutatni. (Láttam egy filmet pl., amelyben a kezdeti formalinos elkábítás után a szívmérget a nagy- és második lábujj közé adták be injekcióval - ez sem maradhat nyom nélkül, az injekció mindig beszűrődést, szúcsatornát hagy vissza, ami postmortem is kimutatható, ha keresik. Nyilván a lábujjak között kevésbé keresik, csakhogy éppen ilyen helyeken szokás nagyon alaposan megvizsgálni a hullát, még mielőtt bárki bármilyen eszközt venne a kezébe a vízmosó csövön és a nagyítón kívül.)