Ez nem statisztika-probléma, hanem kutatási-tematika összeállítási probléma, amiről az eredeti hozzászólásom is akart szólni. Nagyon fontos, miből, milyen módszerrel, milyen következtetésre akarunk jutni. A statisztika lehetőségei ebben sokszor nagyon korlátosak tudnak lenni, illetve más módszerek sokkal többet tudnak kiaknázni.

Eszembejut a téma kapcsán, hogy készülnek mindenféle iparágakban (autó, bank, távközlés stb.) úgynevezett konzervtanulmányok, ahol sémák és kérdőíves kutatások alapján próbálják meg lefedni az adott iparág mutatóit. Ezek nem olcsó cuccok, még így előre elkészített konzerv-változatban sem, százezrektől milliós nagyságrendig terjed a költségük.

Amit akarok mondani, hogy általános nézet, hogy gyakorlatilag senki nem olvassa el teljes mélységében ezeket a tanulmányokat, idő- és kedv hiányában a nagy rohanás közepette (amúgy tényleg külön megpróbáltatás, pláne a várható haszon függvényében). Nemcsak hogy a számokat, statisztikákat, ad absurdum trendeket, hanem még az ábrákat sem értelmezik teljeskörűen. Mindenki csak eszenciára, a vezetői összefoglalóra kiváncsi, meg adott - őt érdeklő - 1-2 aspektusban fúr le teljesen.

A sok szám között el tud veszni a (lényegi) információ... Ezért lehet érdemes új módszertanokban gondolkodni.