Én is szoktam olykor nézegetni. Ehhez kapcsolódóan lehetséges egy érdekes játék.

Az ember, ha hozzájut egy-egy nagyobb (minőségi, pláne esetleg tematizált) képgyűjteményhez, azt veszi észre, hogy egy-egy kép hihetetlen megfogja, míg másokat meg csak tölteléknek néz, holott esetleg azok is nagy odaadással/munkával készültek. Kézenfelvően merül fel benne, hogy kiválasztja/különgyűjti a legjobbakat. Ez kezdetben még müxik is, de aztán nagyon könnyen el lehet bizonyítalanodni a "mi igen mi nem" kérdésben, és aztán le is lehet fáradni az egésztől. Ezt még az fejeli meg, hogy az 'eszenciális' gyűjtemény egy jóval későbbi időpontban nemfeltétlen ugyanazt a hatást váltja ki, mint szeretnénk a gyűjtés időpontjában. Én legalábbis ezt vettem észre magamon.

Nemcsak a képkészítés, de még a szimpla képválogatás is nagyon nehéz műfaj.