Mert régen nem olyan mértékeket használtak, mint most. Most centimétert, meg órát használsz, naptárat.

Hány telet éltél meg? Hány napi járás? A nyolc égtáj öltöztet(meztelen vagy).

Ezeknek is tudod az értelmét. Mégsem használod már. A Védák megalkotói nem az anyagot tanulmányozták, hanem az anyag tulajdonságait anyagi tudat és lelki tudat szerint. Ezek a durva anyagin és a finom fizikain át a lelkiig vezettek. A kölcsönhatásokat, az anyagi természetben bekövetkező változásokat írták le.

Nézz előre. Vagy vissza, ahogy Neked tetszik. Ha a Védákat olvasva szembesülsz vele, hogy az anyagi természet összeomlása előtti utolsó cselekedet egy Szamvartaka nevű tűz(a Bibliában Armageddon), aminek a következménye egy Szamvartaka nevű vízképződés, rájössz, hogy az amúgy magas szellemi fokon álló őseink spirituális energiákkal hozták ezt össze(a hidrogén égésekor képződik víz), s a Sivának nevezett félisten rendelkezett felhatalmazással, hogy az anyagi elemeket részben, vagy teljesen visszarendezze, hogy a következő teremtéshez hozzásegítse az anyagi világot. Vagyis a kövi kiáradáss után leinkarnálódó első emberek nem molekuláris biológiával fognak foglalkozni, hanem felépítik a lelki evolúció fejlődésével azt a magasabb szintet, ahol most is vagyunk és még előttünk a neheze. Ahhoz a kezdeti szinthez mérik a tanításokat. Ha magasabb szintre jutsz, attól még kell értsd az alacsonyabbat. Olyan, mint a matek. Nem valószínűségszámítást tanulsz első elemiben, de mikor már megtanultad a valószínűségszámítást, még mindig érted a 2x2-őt.

A tanításoknak ráadásul olyan szövegezésűeknek kell lenniük, hogy az értse az értelmét, aki a vallást gyakorolja is, nem íróasztal spekuláns. A Védák tudása nagyon magas szintű, így a hatalom, amely ezzel a tudással birtokolható, szintén. El kell lelki szinten jutni addig, hogy az egyéni lélek fel tudja mérni, hogy mi az amivel rendelkezik és pontosan lássa, vagy inkább felmérje, hogy csak jóra használja.