Nézegettem a 200-as csövek és idomok nyomásesését 200 m3/h mellett. Az alacsony sebesség (1,8 m/s) miatt a cső ~0,3 Pa/m; 45 fokos könyök ~0,4 Pa; 90 fokos könyök ~0,7 Pa. A gyűjtők/osztók 250x250-es keresztmetszete mellett meg még kisebbek lesznek a légsebességek (0,89 m/s). A nagy keresztmetszeteknek - remélhetően - több jó következménye is lesz:
- hatékonyabbá válik a talajhőcserélő és a rekuperátor;
- nagyon picik lesznek az áramlási veszteségek;
- mérséklődnek a zajok.
Úgy számoltam, hogy a a nyomásesést ebben a rendszerben gyakorlatilag a szűrők és a befújó/elszívó elemek határozzák meg, a közbenső szakaszok nyomásesése elhanyagolható lesz. Persze bizonytalan vagyok, mert a légtechnikához lövésem sincs, ezért lesznek a rásegítő ventik egy 800 mm hosszú modulban, így - szükség esetén - könnyen ki lehet őket cserélni.

A rekuperátornak a födémen nem tudnék kialakítani egyenesen 25 méter helyet (illetve pont ennyit tudnék, de nagyon perverz lenne a rendszer geometriája), ezért össze kell "hajtogatnom". Ha ezt a födémen tenném meg, akkor kínlódhatnék, hogy miként csinálok méterenként 3-5 cm egyenletes lejtést a csövezésnek. Ezért gondoltam, hogy a fordulókat pl. 2x87 fokkal csinálom, és az egészet felállítom (a váza a külső "cső" EPS fala lesz). Ha követem a javaslatodat, és alul lesz a melegpont, akkor így szépen kijön alul a kondenzvíz. Várhatóan a teljes rekuperátor nyomásesése ~10 Pa körülire várható.