Bárkitől elvehetik a családi pótlékot!
é.a., itthon@hetivalasz.hu
Heti Válasz Online - 2009.02.19.
Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti beszédéből fontos részletek maradtak ki. A Heti Válasz Online birtokába került újabb kormányzati előterjesztés 12 szociális intézkedést és 4, a nyugdíjasokra vonatkozó pontot tárgyal részletesen. A kormány célpontjában ismét a gyermekesek támogatásai állnak, ugyanakkor a csomag nem érinti a tisztes szegényeket. A legnagyobb vesztesek - akárcsak az adóátrendezésnél - a középosztálybeli családok, és a rendezett helyzetű aktív nyugdíjasok.
Csak szeptembertől adózik a családi pótlék, az adókedvezmények visszavétele, az úgynevezett cafeteriák (például az étkezi jegy vagy az üdülési csekk) megsarcolása 2010-től várható. A szociális csomag leginkább a fiatal családosokat sújtja, mivel adókötelessé válnak a lakásteremtési és otthonteremtési támogatások is. A kormány azt szeretné elérni, hogy ezeken megosztozzanak a szülők; két év haladékot kapnának, és utána nem egy összegben, hanem öt évre elosztva kellene adózniuk.

Az adóztatási technika ugyanaz lesz, mint a családi pótléknál illetve a nyugdíjaknál, úgynevezett adóterhet nem viselő járandósággá minősítik ezeket a juttatásokat. Ám ez csak azokra vonatkozik, akiknek teljes jövedelme (a szocpollal együtt) a 19 százalékos, alacsonyabb sávban adózik, mert ők továbbra is adómentesen vehetik fel a járandóságokat. Amennyiben a támogatás „átlöki" őket a magasabb, 38 százalékos sávba, akkor a többlet után 19 százalékos adót kell fizetniük.

Mindez még jobban megbéníthatja a lakásépítéseket és az új lakások piacát, hiszen egy kétgyermekes családnak nyújtandó 2,3 millió forintos vagy egy háromgyermekesnek járó 3,8 millió forintos támogatás utáni adóteher jó néhány szülőnek elveszi a kedvét a vásárlástól. Továbbra sem derül ki ugyanakkor, hogy a gyed részbeli visszavétele a két évnél rövidebb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőknél mikortól várható. A gyermekesek mellett újabb kellemetlenség éri a nyugdíjasokat, a jövőben a 62 év felettiek számára is csak akkor állapítják meg a nyugdíjat, ha felfüggesztik munkaviszonyukat: ezen túl nyugdíj mellett a korhatár betöltése után sem dolgozhatnak.

Visszaveszik a gáz- és távhőtámogatás egy részét is, mivel ott is a rászorultsági elv fokozott érvényesülését ígérik, ám ezek részleteiről nem szól a kormányzati előterjesztés. A Heti Válasz Online az alábbiakban szó szerint közli a kormányzati dokumentumnak a szociális- és nyugdíjrendszerre vonatkozó pontjait. A korábban közzétett 11 pontos adócsomaghoz hasonlóan a királyi többes alatt most is a Magyar Köztársaság kormányát kell érteni.

CÉLZOTT ÉS MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ SZOCIÁLIS HÁLÓ

1. Folytatjuk és kiteljesítjük az Út a munkához programot

2. A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgáljuk a 2008 elején hatályba lépő (sic!) rehabilitációs reform keretében.

3. A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, ezt követően az általános szabályok szerint a gyest lehet igénybe venni.

4. A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó családi pótlék képzési támogatássá alakul, azaz a kifizető megvonja, ha a szülők nem gondoskodnak arról, hogy gyermekük eleget tegyen tankötelezettségének.

5. Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet alakítani.

6. Megalakul a Nemzeti Ápolási Szolgálat, amely azoknak az ápolási díjban részesülőknek nyújt támogatást, akik többletjuttatásért hajlandóak további ápolást vállalni (a kiegészítő forrásokat Európai Uniós program biztosítja).

7. Áttekintjük és egyszerűsítjük a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet" jön létre.

8. Egyes univerzális ellátások adó alá vonása:

a. A 2009. szeptemberben esedékes emelés után adóterhet nem viselő járandóságként - a szülők között kötelezően megosztva - adókötelessé válik a családi pótlék.

b. Különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott lakásépítési és otthonteremtési támogatások adóterhet nem viselő járandóságként adókötelessé válnak. A szülők közti megosztáshoz két további kedvezmény járul: (1) az igénybevevő két év türelmi időt kaphat, (2) azután öt év alatt egyenlő részletekben lehet bevonni az adott támogatást az adó hatálya alá.

9. Az egységes szociális számla 2011-től az ellátások teljes körét - függetlenül annak folyósítójától - tartalmazni fogja, az első ütem 2009-ben (állam által folyósított támogatások feltöltése), a második ütem 2010 elején (opcionális feltöltés az önkormányzatoknak) valósul meg.

10. A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését.

11. A lakásépítési és otthonteremtési támogatás esetén kötelező - részben bankszámlára helyezett - önrész előírása az igénybevétel feltételeként.

12. A passzív táppénz összegének maximálása.

STABIL ÉS KISZÁMÍTHATÓ NYUGDÍJRENDSZER

1. 2016-tól 2024-re évente 4 hónappal a mai 62 évről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.

2. A korhatár betöltését követően is a nyugdíjazás előfeltétele lesz az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Azaz csak akkor állapítják meg valakinek a nyugdíját, ha a megállapítás pillanatában nem áll munkaviszonyban.

3. 2010. január 1-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten beépül a nyugellátásokba, és az ezután nyugdíjba vonulók már nem kapnak 13. havi nyugdíjat.

4. 2010-től változnak a svájci indexálás szabályai. A nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján határozzák meg, de hogy ezek közül melyik milyen arányban befolyásolja az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. A svájci indexálás új, javasolt szabálya gazdasági visszaesés idején a korábbinál nagyobb garanciát ad a nyugdíjasoknak, ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. 2% alatti GDP bővülés esetén inflációkövető az indexálás, 2 és 3% között 20%-ban a bérek változása, 80%-ban az infláció, 3 és 4% közötti GDP növekedés esetén 40%-ban a bérek változása, 60%-ban az infláció, 4% feletti GDP bővülés esetén - a mai rendszerhez hasonlóan - 50%-ban a bérek változása, 50%-ban az infláció határozza meg a nyugdíjemelés mértékét - tartalmazza a kormányzati dokumentum.