"beleverték mindenki fejébe, ha bemegy valahová köszönjön, és vegye le a sapkáját. "

Nekem nem kellett beleverni a fejembe, engem a szüleim taníottak meg köszönni.
Sapkát meg sem előtte sem azóta nem hordok.

"katonáéknál minden fordítva működik: A golyót viszik, a kockát gurítják!"

Na erre nem kellene büszkének lenni. Sosem értettem például, hogy őrségben, miért a járőrútvonalat, meg az őrtornyot kell kivilágítani? Azért hogyha valaki rád akar támadni nehogy eltévesszen? Mikor megkérdeztem az ütitől hogy nem lenne jobb ötlet a kerítésen kívüli sisnyást reflektorozni, mert akkor az őrök látnák is hogy ki akar bemászni, arra a katonaságnál oly gyakran egyetlen logikus érvként felhozott KUSS volt a válasz.

Nekem nem volt rossz sorom, öt hónap után tisztesiskola, (na az szopás volt, mert egy hónapon keresztül csak a tisztesiskolások takarítottak, mondván utána már sosem fognak), aztán állandóan őrpók szolgálatot adtam, toronyba már nem kellett menni, leszerelés napján meg még őrmesternek is előléptettek. Van nekem is nagyon sok kellemes emlékem a honvédségről, de ha lehetett volna választani akkor inkább kihagytam volna az életemből.
Civilként több fegyvert láttam, és többet lőttem mint a legtöbb katonaviselt ember. Gondolom vannak ezzel így páran.