"ABS-el irányítani tudok, de a fékút elvileg megnő!"

 

Fékút:

Ez nem igaz, legalábbis ennyire egyértelműen. A fékezések döntő többségében - és nyilván vészfékezésre kell gondolni - az ABS jobb fékutat produkál, mint egy ember.

 

Ennek két oka is van: Egyrészt a blokkolva csúszó kerék gyengébb surlódási ellenállású mint a csúszáshatáron egyensúlyozva tapadva gördülő kerék.

 

Másrészt a sofőrök jó része egyszerűen nem tud intenzíven vészfékezni. Vagy nem nyomják elég erősen és gyorsan a féket vagy megijednek a megcsúszástól és felengedik.

 

Irányítás:

Az átlagsofőr egy olyan helyzetben, amikor váratlanul vészfékeznie kell, nem fog iránykorrekciót csinálni. Jó ezt hinni, hogy mi kiváló sofőrök vagyunk, de nem.

Az átlagsofőr meredten előre nézve markolja a kormányt, tapossa a féket (jó esetben) és rohan bele a forgalmi helyzetbe. Tisztelet a kivételnek.

 

Az ABS előnye az, hogy nem engedi (de legalábbis csökkenti az esélyt, mértéket) oldalra kitörni az autó fenekét, ha oldalirányú manőver közben fékezünk hirtelen. Nem fog megpördülni az autó a fékezés miatt, legalább orral csapódunk az akadálynak, védenek a gyűrődő zónák, durran a légzsák, nem az ajtón jön be a villanyoszlop.

 

Amikor rosszabb az ABS, mintha nem lenne: amikor olyan laza közegen fékezünk lassú tempóról, ami a blokkoló kerék előtt felgyűrődne, összetorlódna. Ilyen pl. a laza hó, homok. Ezen az ABS hosszabb úton fékez, mint egy blokkoló kerékkel csúszó autó. (hasonlóba futottam bele pár hete)

 

Vissza az irányításra:

Voltam már tanpályán. Tanulságos volt látni a többi sofőrt, amint lelkileg felkészülve, agyilag kioktatva, várva a megcsúszási szituációt, milyen bénán reagáltak, mennyire nem tudták uralni az autót.