Ez a hó már szinte sokévi mennyiség. Pótol a tél. És még bosszankodtam munkába menet, hogy akármilyen irányba tekerek, mindig arcba kapom a havat. Pedig a déli hó kismiska volt az estihez képest. Nem volt egy unalmas hazaút, hogy mást ne mondjak. Na ez az igazi Kritikus Tömeg. Hó.

Voltak furcsa időjárási megnyillvánulások az én emlékezetemben szerint is. Például amikor 13 éves voltam, február vége felé könnyű tavaszias pulóverben szaladgáltunk a vekeri lovastanya és környéke. Vagy '97-ben, szinte február végén, már megérkezett a gólyamadár a távoli Afrikából. De meséltek olyat is, hogy pl. 1966-ban Húsvétkor akkora hó volt, hogy derékig. Pedig ugye hol volt még akkor globalizációzás.

Panellakás szituáció révén elkerül a hólapátolás intézménye, viszont a biciglit uckve félórági olvasztottam a folyosón. Szinte vízhegyek jöttek létre alatta.