A mikor vetek kérdésre elsősorban az időjárás a meghatározó.
Koraiak: répa, petrezselyem, retek, saláta, zöldhagyma, vöröshagyma magról, karalábé, tavaszi fokhagyma korai zöldborsó. Meg korán vetem a büdöskét, körömvirágot. Ez általában március közepe, ha rossz az idő, a vége. Később ahogy a hőmérséklet engedi, még zöldborsó, újabb csapat karalábé, cékla, palántázva korai kelkáposzta, vörös és korai fejes káposzta, brokkoli, póréhagyma, zeller, fűszernövények. Csak palántról nevelem a paprikát, paradicsomot, uborkát, cukkínit, kései káposztát, brokkolit, karfiolt. Késeinek, juliusban vetek még céklát, őszi és fekete retket, kései karalábét, duggatok zöldhagymának valót. De biztos, hogy hagytam ki így hírtelen valamit.
Palántanevelésre két időpontom van.
Első a zeller, mert annak sok idő kell, azt már január közepén vetem.
Azokat, amiket fűtetlen üvegházba szánok, paradicsom, paprika, azokat január legvégén vetem el ládába, és meleg lakásban nevelem, mad ha kikel áttűzdelem. Így maradnak addig, amíg márciusban, ahogy az idő engedi ki lehet ültetni az üvegházba.
Az üvegházba ilyenkor el lehet vetni a földbe a retket, karalábét, és lehet dugdosni zöldhagymának valót.
Fontos a retek, karalábé folyamatos vízellátása, mert ellenkező esetben pudvásodik. Ennél alkalmazható a kis adag víz, de naponta. (erre elég egy, vagy két locsolónyi rózsával öntözve)
Szabadföldi ültetésre a paprikát, paradicsomot, káposztaféléket én palántának március 8-án szoktam elvetni. Az uborka, tökféléket pedig március 2. felében. A kései uborkát is palántázom, május végén, junius elején vetem pohárba.
Amíg kellően a szabadban nem melegedett fel a talaj, nem érdemes az igényesebb növényeket elvetni. A répát, petrezselymet sem, mert hiába alacsony a hőkívánalma, de soká kel ki hidegben, így a vetés egy része elrohad, vagy elhúzódó, hiányos kelés lehet. A vöröshagyma pedig hideg hatására magszárba megy. A retket meg későn nem érdemes vetni, áprilisban, mert a meleg és hosszú nappalok miatt az magzik fel.
A mit mikor itt bizton szóba fog kerülni, úgyis beszélünk róla.
A benti fóliás helyed jó lesz palántanevelésre, az alsó rész meg addig ,1-2 hétig, míg ki nem bujnak a növények, kiváló, mert addig nem is kell fény. A vetést akár néhány napig lehet nedves ruhával is takarni. Erre kiváló a felszabdalt felmosóruha.
Valahol van egy táblázat, ami a vetési időt a kiültetés idejéből számítja vissza, figyelembevéve a kelési, és a palántanevelési időt. De nekem a fent írt időpontok beváltak.
Palántadőlés ellen a legfontosabb védekezés, hogy SOHA ne öntözd kikelés után felülről a földet, csak alul, tálcából szívja fel azt. Kivétel: Egyszer vetés után, és kétleveles korban érdemes réztartalmú szerrel a tő szár környékén belocsolni a földet.Szokta spriccolóba tenni egy kis tejes, fokhagmás vizet, azzal szoktam hetetnte lefujni őket, ez gombától véd. De alkalmazható bármilyen gombaölőhatású szer is.
A föld, amibe vetek az legolcsóbb, 20 literes, Pennyben kapható virágföld, amit lazítok egy kis homokkal, perlittel, kovafölddel. neked kiváló, ha felesbe kevered gombakomposztal.De akinek van, az egyharmad arányban tehet bele tőzeget is. Teljesen megfelel a célnak. A növények a fejlődésuk első szakaszában nem a földből a gyökerükkel veszik fel a táplálékot, hanem a szíklevelük tartalmát élik fel. Amikor ez kimerül, le is sárgul, lehullik. Ezután kaphatnak némi tápoldatot. Tehát elvileg bármilyen közeg alkalmas lehet a nevelésre. Ez a földkeverék kellően laza, nem tömörödik, a nedvességet tartja, így ki tudnakfejlődni a gyökerek is.
A benti szobai növényház alsó része a kikelésig biztosan megfelel, mert addig kell melegebb idő. utána már fölötte is jó lesz, de 15 foknál hidegebb ne legyen, mert megáll a fejlődése. A kelésig meg nem kell külön világítás (Nóra csíráztatójában a fűtés miatt volt égő)
Na ennyi egyszerre, ha kihagytam valamit, szólj.
(Ja , azt a nagy macskát kimostad a csapa alatt, és összement, vagy ez másik:)))))
