A török példa követhetőségén én is elgondolkoztam, de elvetettem.

T.o. fekvése és domborzati viszonyai kedvezőbb lehetőséget kínáltak a szembeszegülésre, mint M.o.-é, a nemzet és a hadsereg(!) egységes volt a küzdelem során, és végül, de egyáltalában nem utolsó sorban, a határok korrigálásával  nem sérültek  az antanthatalmak érdekei és céljai. (Ott nem akartak „Cordon Sanitaire”-t létrehozni!)

 

Az igazság kedvéért azt is el kell ismerni, hogy a magyar Vörös Hadsereg felvette a harcot a csehek és a románok ellen, de eredményeiket kénytelenek voltak feladni az antant fenyegetései miatt! Talán mi is többet értünk volna el, ha egységesek vagyunk az ellenállásban, de ez nem volt meg! A Szegeden  összevererődött tisztek békésen együttműködtek az antant megbízottakkal,  a Székely Hadosztály kiegyezett a románokkal, és Horthy, Bethlen, Gömbös, stb. sem az ellenállást szervezte. Ha belegondolsz, hogy a Felvidékre győztesen bevonuló Stromffeldet utóbb bíróság elé állították!