Nyilván három dimenzióban elbonyolódik a helyzet, de a kisérletekben a részecskék mindig egy bizonyos forrásból jutnak egy céltárgyra, ami nem teljesen 3 dimenziós probléma.

Minden tömeghez más Compton hullámhossz tartozik, amit ismét nem magyaráz meg a modell. Egyszerre csak egy hullámhossz értelmezhető egy kisérleti szituációban. A valóságban bármelyik részecske megjelenhet egy kisérletben.
A protont alkotó kvarkok lehetnek az elmélet szerint egyetlen nagy sebességű pozitron, de ehhez fel kell tételezni, hogy vannak olyan téridőbeli vibrációi ennek, ahonnan nem tud fényjel eljutni a megfigyelőig /legyen az egy mérőeszköz vagy egy másik részecske/.
A nagy sebességhez hozzáadódik a tér sebessége, ami miatt a tényleges sebesség átlépheti a fénysebességet. A pálya ezen szakaszairól nem érkezhet semmilyen információ. Nem a mi 'világunkban' van ekkor a pozitron.

De ezek csak spekulációk, az itt leírtakból csak egy a biztos. Az elektron deBrogli hullámhossza felírható Doppler-eltolódott Compton hullámhosszakból.