Tsókod ezer legény tsókja, Jason!

Fehér inged, fekete hímzett hínárját

ölelem magamba, távollétedben.

Pitrollonodat szívom magamba,

mint a mérget,

hogy vágtázzanak fejemben

a képek, az álmok, a boldog lovak,

gátlástalan.

 

Itt hagytad az illatodat.

Dolmányodat lepisálom,

minn szomorú macska.

Magamra maradtam.