A gond az, hogy a bankokat semmi sem kötelezi arra, hogy elszámoljanak az állami pénzzel. A kormány mellett működő számvevőszék jelentése szerint hiába tett erőfeszítéseket a pénzügyminisztérium és kongresszus, hogy a TARP-ról szóló törvény garanciákat tartalmazzon a kiutalt összegek megfelelő felhasználására vonatkozóan, a jogszabály nem követeli meg a pénzintézetektől a részletes elszámolást.

A törvényhozás persze végezhet ellenőrzéseket, de csak a bankokat megalázó módon. Meghallgatásra berendelheti az érintett intézmények vezetőit, akár már azt követően, hogy januárban újraindul a munka a képviselőházban és a szenátusban.

Több szakértő most fel van háborodva, mivel támogatta ugyan a TARP-ot, de csak azzal a feltétellel, hogy a közpénzt teljesen átlátható módon használják fel. Most jönnek rá, hogy a TARP, illetve az egyes országok ahhoz hasonló pénzügyi csomagjai és a világ jegybankjainak nagyvonalú bankmentő lépései nem gyógyították be a pénzügyi rendszer sebeit. Ehelyett jó esetben csak annyit érnek el, hogy kipótolják azt a pénzt, amire a világkereskedelem mozgásban tartásához szükség van.





Obama maximálja a vállalatok vezetőinek fizetését
2009. február 4. 21:37


MNO
Évi 500 ezer dollárban maximálja azon vállalatok vezetőinek a fizetését Barack Obama amerikai elnök, amelyek a gazdasági válságban állami segélyt kapnak. Obama szerdán tett erről bejelentést.

Az elnök múlt csütörtökön közölte: tisztességtelennek és felháborítónak tartja, hogy a pénzügyi válság által fenyegetett Wall Street-i bankok, amelyek szövetségi segélyekben részesültek, tavaly összesen 18,4 milliárd dollárt fizettek ki különféle év végi jutalmak formájában alkalmazottaiknak. „Mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk, a nagy pénzintézetek vezetőinek is, akik kalappal a kezükben kértek segítséget az amerikai néptől, amikor bajban voltak” – mondta szerdán, amikor bejelentette a vállalatok irányításába történő durva szövetségi beavatkozást.

Timothy Geithner pénzügyminiszterrel az oldalán kifejtette, nem nézik le a gazdagságot és nem is sajnálják azoktól, akik sikeresek. Ugyanakkor világossá tette: a pénzügyi rendszer felépüléséhez a bizalmat kell helyreállítani, ehhez pedig egyértelművé kell tenni, hogy az adófizetők pénzéből nem kapnak kiugró jutalmakat a Wall Street vezetői. Szerinte az ilyen juttatások a legmagasabb fokú felelőtlenséget jelentik. Mint hozzátette, ezek a jutalmak nemcsak rosszízűek a válság közepette, hanem rossz stratégiát is képviselnek, s ezt ő elnökként nem tűri el. A Fehér Ház később kibocsátott közleménye szerint az új szabályozás értelmében a banki vezetők fizetése nemcsak a részvényesek és a pénzintézetek érdekével lesz összhangban, hanem az adófizetőkével is, akik segítséget nyújtanak ezen vállalatoknak.

Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy Obama egy nappal azután jelentette be a banki vezetők fizetésének maximálását, hogy adófizetési gondok miatt visszavonta jelölését egy miniszteri, valamint egy vezető felügyelői poszt várományosa. Obama döntése nem váltott ki egyöntetű lelkesedést, a Wall Street-i kritikusok szerint a fizetések felső határának kijelölése ahhoz vezethet, hogy a tehetséges vezetők elhagyják a pénzintézeteket. Érthető a törekvés, de a döntés veszélyes, ilyen szabályt nem lehet mindenkire azonos módon alkalmazni - figyelmeztetett Mark Poerio, a Paul Hastings jogi iroda munkatársa, aki szerint azok a vezetők, akik eddig 1 millió dollár felett kerestek, mostantól olyan állás után néznek, amelyre a korlátozás nem vonatkozik.

Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója szerint nem tisztességes, hogy a politikusok egy kalap alá veszik a Wall Street vezetőit, és úgy bírálják a magas fizetéseket, hogy nem tesznek különbséget a vezetők között a teljesítmény alapján. Dimon tavaly több mint 1 millió dollárt keresett, de – több banki vezetőhöz hasonlóan – nem fogadott el év végi jutalmat. Mint fogalmazott, „nem minden bank felelős (a válságért)”. Az amerikai kormány alapvetően két eszközzel próbálja kivezetni az országot az 1930-as évek óta legsúlyosabb gazdasági válságból: egyfelől a banki mentőakcióval, másfelől egy élénkítő csomaggal. Utóbbi jelenleg a szenátus előtt van. Obama szerdán figyelmeztetett: a recesszió katasztrófába fog fordulni, ha az ösztönző javaslatot nem hagyja jóvá gyorsan a kongresszus. A felsőházban tárgyalt ösztönző csomag mérete már meghaladja a 900 milliárd dollárt.

(MTI)