"Gyurcsány magának kedvezne, a Fidesz a végsőkig torzítana - megint bukhat a kisebb parlament
Nagy Szilvia hirszerzo
2009-02-02
2, Kétfordulós vegyes
Bár a Fidesz is kisebb parlamentet szeretne, javaslata merőben eltér a szocialistákétól. A Fidesz ugyanis fenntartaná a jelenlegi vegyes, egyéni válaszkörzeten és listán alapuló választási rendszert, de megfelezné a mandátumok számát, és így 193 fős parlament jönne létre - közölte a párt frakcióvezetője. Navracsics Tibor emlékeztetett: a párt 2006-ban benyújtott alkotmánymódosítása - amelynek napirendre vételét 67-szer szavazta le a parlamentben a kormánytöbbség - 200 főben maximalizálná a létszámot, így ez még adna játékteret a csökkentésből adódó esetleges aránytalanságok korrigálására - tette hozzá.
Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Fidesz is fenntartaná, azonban a kétfordulós rendszert tartanák jónak. Ha tárgyalások kezdődnek a választási rendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni, de a vegyes rendszert mindenképpen fenn kell tartani, mert a mostani szabályozás a pártlisták és az egyéni választókörzetek révén ötvözi az arányosságot és a személyes kapcsolatot a politikus és a választópolgár között - jelentette ki Navracsics Tibor.
Szerinte a tisztán listás rendszerrel alapvetően változna meg a magyar politika jellege, a politikusnak ugyanis nem a választóknak, hanem a pártközpontoknak kellene megfelelnie, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely kényszeríti a politikust a személyes kapcsolattartásra. Ráadásul a közjogi törvénycsomag államháztartásra és költségvetésre gyakorolt megtakarítási hatása "majdhogynem a nullával egyenlő", vagy legalábbis nagyságrendekkel marad el attól, mint ami szükséges lehet a kiadáscsökkentésben - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
Nem a méret a lényeg?
Információink szerint a Fideszben azt is kizártnak tartják, hogy 2010-re bármiféle megegyezést el lehet érni. "Egy évvel a választások előtt nem lehet felrúgni a rendszert, nem hivatalosan már mindkét nagy párt megkezdte a felkészülést, nem lehet egyik napról a másikra mindent megváltoztatni. 2014-től talán, mert ma még nem lehet tudni, öt év múlva ki hogy áll majd a közvélemény-kutatásokban. Esetleg, hangsúlyozom, esetleg így lehet esély a megállapodásra" - mondta lapunknak egy meghatározó fideszes politikus.
A Kormányszóvivői Iroda közlésével szemben korábban több szakértő és politikus is úgy foglalt állást, hogy a kisebb parlament nem feltétlenül olcsóbb. Egyrészt a kevesebb képviselőnek bizonyosan nagyobb apparátusra, több szakértőre lenne szüksége, mint most.
Ráadásul az új választási szisztéma informatikai hátterének kidolgozása is milliárdos nagyságrendű lenne. A 2004-es európai parlamenti választáskor a szükséges alkalmazásfejlesztésekkel, üzemeltetéssel együtt a költségek elérték az egymilliárd forintot. Szintén az egyszeri kiadások közé tartozna a szokásosnál nyilván nagyobb számban távozó képviselők végkielégítése. Erre 2006-ban 1 milliárd forintot különítettek el, ennek tehát nyugodtan vehetjük a kétszeresét.
A Fidesz javaslata totális csőd?
A Political Capital egy korábbi elemzése szerint a Fidesznek a jelenlegi számokat megfelező szisztémája a közismerten összetett magyar választási rendszer torzító hatásait oly mértékben erősítené fel, hogy értelmetlenné tenné a kompenzációs és a területi listák kombinációját, és aggályos volna az egyéni választókerületek területének megduplázása is.
Ha ugyanis 176-ról 88-ra csökkenne az egyéni körzetek száma, akkor a jelenlegi körülbelül 57 ezer helyett átlagosan közel 114 ezer embert kellene reprezentálnia egy képviselőnek. Márpedig minél nagyobb lakosságot ölel fel egy választókerület, annál kisebb mértékben jeleníthetők meg a helyi érdekek a parlamentben, és annál kevésbé éreztethető a választókkal, hogy valódi képviseletük van az országos politikában. A rendszer mechanizmusa azonban nem ennek okán, hanem a területi listákról nyerhető mandátumok feleződése következtében mondana csődöt - olvasható a PC elemzésében.
A területi listák már ma is működőképességük határán mozognak: 3 megyében 4, 11 további megyében pedig 5-6 területi mandátum osztható csak ki, márpedig ilyen kevés mandátumot bajosan lehet a választói akaratot arányosan leképezve elosztani. Ebben a 14 megyében a 10 százalék alatt teljesítő pártok nemigen juthatnak területi mandátumhoz, és jóval "drágább" (több töredékszavazatból összegyűlő) kompenzációs helyekkel kénytelenek vigasztalódni.
Ha megfeleznék az elnyerhető mandátumok számát, a területi listák rendszere képtelen volna betölteni arányos elosztási funkcióját: 15 megyében mindössze 2-3 mandátumért folyna a harc, ami azt eredményezné, hogy 20-30 százalékos teljesítmény is kevés lehetne egy területi képviselői helyhez. Ez teljes mértékben értelmetlenné tenné a területi listák fenntartását, több mandátumos választókerületekké, "ál-listákká" silányulnának a megyei listák; az arányosság elvét ezen az ágon is felváltaná a többségi logika - áll a Political Capital elemzésében.
A Fidesz a kétharmadra hajt?
Szocialista körök szerint - a Nézőpont Intézet állításával ellentétben - a kétlistás szavazás nem az országos központ, hanem a megyék hatáskörét növeli, hiszen a 176 hely kiosztása a megyék feladata lenne, míg a pártvezetés csak a 23 kompenzációs helyről dönthetne, miközben a korábbi két választáson 60-nál képviselő jutott be országos listáról. Ezért a párt elfogadná a módosítást.
Az MSZP egyik vezető politikusa szerint a Fidesznek azért nem áll érdekében változtatni a rendszeren, mert a mostani választójog torzítása alapján jó esélye van a kétharmados többség megszerzésére 2010-ben, és akkor a teljes közjogi berendezkedést átalakíthatja. "Ha meg is egyezünk velünk 2014-ről, akkor is szétszedhetik az egészet, vagyis ha most nincs megállapodás, utána megint évekig nem lesz" - fogalmazott forrásunk.
A kormány hamarosan törvényjavaslat formájában a parlamentnek nyújtja be az elképzelést. Nem látják értelmét annak, hogy a korábbi évek kudarcai után megint többpárti egyeztetéseken próbáljanak eredményre jutni a Fidesszel. Ha elbukik a javaslat, akkor azt nagy nyilvánosság előtt teszi."
