hát végül is nem vehetem itt egy hozzászóláson belül az ezeréves történelmet...

:-)

nem szeretem a hamis pátoszt. amit persze azok festenek, akik odakurgatták a harctérre meghalni az egyszeri gyalogkatonát, míg maguk biztonságos messzeségből kiadták a sokszor rossz parancsaikat. gondolj csak doberdóra, isonzóra. vagy a don-kanyarra. a katonák papírtalpú cipőben, nyári egyenruhában, megfelelő élelmezés híján mentek oda, ahol áldozatul dobták őket a német veszteségeket csökkentendő.

hősöket mindig az élők kreáltak, a holtakból.

aztán perszer zengett a dicső magyar hősi halottak hősi tetteiről a hősi ének.

míg a harctéren haldokló szerencsétlen hős családapa, férj és gyerek volt, nem hős.

 

pacifista vagyok, ha nem tűnt volna fel.

többre becsülök egy eredményes és ügyes tárgyalást, mint a véráldozatot.

 

na és nézd meg a mai hősöket. mondjuk, kedvencemet, wittnermáriát.

hát én valami egészen mást látok, nem a Hőst.