"... a király és Tomori is TUDOTT arról, hogy esélyük szinte semmi, azaz TUDTÁK, hogy valószínűleg nem érik meg a másnapot."

 Tisztelem a bátorságukat, a hősiességüket. Kálmán herceget. IV. Bélát, Zrínyi Miklóst, az egri hősöket szintén. (a sort folytathatnám még)  Amiben vitánk lehet az az, hogy  te az áldozatvállalást hangsúlyozod, én pedig azt, hogyha várnak, ill. más helyszínt próbálják arrébb helyezni, akkor több esélyük lett volna.

A doni katasztrófa elesettjeit is mélységesen sajnálom, gyászolom, de magát az eseményt nem magasztalom hős honvédő tettként. Vagy más példa: Zrínyi szigetvári kirohanását, hősi halálát a hazaszeretet örökké emlékezetes tettként tisztelem, de ugyanúgy elismerem  Jurisich Miklós más módon megvalósított várvédelmét.