No így a vb után aszem megállapítható, hogy a csapat kb ugyanott tart ahol Skalával, csak most igen jó volt a sorsolásunk, már ami a 8ba jutást illeti. A franciák ellen továbbra sincs esélyünk, a horvátokat sikerült kicsit megszorongatni, a többiek ellen ha olyan hangulata van a csapatnak, akkor sikerül nyerni, ha nem olyan hangulata van akkor nem.
Feltünő volt, hogy a cserék a belső poszton mennyire keveset tudtak hozzátenni a játékhoz. A horvátok elleni selejtező után nem gondoltam volna, hogy ennyire egysorosak leszünk. S azután a meccs után ugyancsak nem gondoltam volna, hogy ennyire nulla lesz a beálló-játékunk. Az még úgy ahogy elfogadható, ha kimaradnak a helyzetek, de ennyi meg nem fogott bejátszást régen láttam.
Egyénileg kiemelkedőt nyújtott Nagy Laci, aki igazi vezér volt, és Csaszi, aki nagyon bátran játszott támadásban.
Dícséret illeti a küzdeni tudást, ugyanakkor szerintem igen kevésszer sikerült úgymond extázisban játszani. Gyakran "csak" úgy simán tettük a dolgunkat, de hiányzott az a tűz a szemekből ami a románok elleni feltámadás alatt, vagy a horvát meccs első félidejében volt látható. Enélkül ilyen szinten nem nagyon lehet kiugró eredményt elérni.
Érdekes továbbá, hogy nálunk a húzóemberek mennyire elfogytak a végére, míg pl a franciáknál Karabaticon vagy mondjuk Abalon nem igazán látni a fáradtság jeleit...