Hááát, amikor venni akarunk valamit és a pénz még a mi zsebünkben van - hát akkor mi is ott vagyunk ám még, nem igaz?

Persze, hogy nagyon észnél kell lenni és tágra nyilt szemmel figyelni - amikor kiadjuk a pénzt valamiért. Pláne a használt holmiért.

Példa: én elég sokat Vaterázok - nekem jó szórakozás is. Az ősszel hirdettek egy Zanussi kishűtőt - 8 ezerért. Néztem a fotókat, hát bakker, ez vadi-új.
Brahiból rákérdeztem: "ha megadom a 8-at, leszeded?" Válasz: "Le".

Megadtam, elmentem érte Agárdra - az nekem nincs messze.

Öregem: egy új, frissen vásárolt luxus-villába egy halom zsír-új cucc...mind eladó, mert az új tulaj hozta a sajátját - és semmi nem kellett neki a régi tulajtól ottmaradt cuccból. A régi tulaj egyébként férj-halálozás miatt pucolt vissza Németországba.

A kis Zanussi sem kellett az újlakónak, de meg még egy új mikró sem...amit 3 ezerért, azt is elhoztam.

Igenám, de nézegettem még a hirdetéseket és kettővel ez alatt volt egy cirka 15 éves Lehel, jó ótvarosra kopott....képzeld, azért viszont 12-őt kértek.

Ezzel azt akartam mesélni, hogy a vevőn is nagyon múlik az, hogy jó érzékkel rá tud-e harapni egy-egy prima és olcsó cuccra...vagy tényleg ipari hulladékot sóznak-e rá? :-)))))
.