Hogy mindig külső rügyből neveljük a vázágat, az eléggé tankönyvízű kijelentés. Mert, mint mindenki tudja, aki anno tankönyvből akart metszeni tanulni, a fák nem olvasnak tankönyvet, és csakazértse oda növesztik az ágaikat, ahová kellene. :)
Ezért írtam én a belső rügyről, ha úgy hozza a szükség.
Az a tapasztalatom, hogy 5 csemete közül legalább 4 az egyik oldalon nem hoz megfelelő szögben álló hajtást.

Tehát elültettünk egy csemetét, és az első évben az egyik oldalon (néhány pár centis csonkon kívül) csak egy ilyen nem túl erős, 30 centis hajtást hozott.








Ha visszavágjuk következő tavasszal, akkor év közben még kissé lejjebb húzza a súly, és év végére valahogy így néz ki az új növekménnyel.
Ezen már aztán még ha belső rügyet hagyunk is, következő évre mindenképpen vízszintesen fog állni, mivel akkor már pár szem gyümölcs is terheli.
Ami kiskertben, 80 centis törzsmagasságnál művelhetetlenné teszi alatta a talajt.




Belső rügyre metszve viszont ilyen lesz.










Ezt utána már megint lehet külsőre vágni a következő évben. Annak az évnek a végére már eléggé jól fog alakulni a vázág. (A rajz csúnyaságát ne vegyük figyelembe. :)







10 éves korára a vázágnak ez a szakasza valami ilyesmi lesz, ami nekem nagyon megfelel.