Ilyen szabály nincs és matematikailag sem igazolható.
Az általános és elmélettel is alátámasztható jelenség az, hogy
- genetikai szálak mindig kihalnak,
- genetikai szálak mindig keletkeznek, megszilárdulhatnak és elterjedhetnek,
- a génsodródás a kisebb létszámú géncsoportokra jobban hathat, mint a nagyon elterjedtekre.
(Nem véletlen a sok -hat-het.)

Magyarán nem kötelező, hogy egy ázsiai gén kisodródjon, de hordozóinak alacsonyabb száma kedvez a lehetőség megvalósulásának.

Ami igazán fontos - és a mai kor tapasztalatai is ezt igazolják,- a szaporulat, ez pedig nem genetikai kérdés, hanem kulturális-szociológiai. Tessék a cigányságra pillantani: 100 éve még szerény néparányuk mára nagyságrenddel nagyobb, és nyilván ezen belül genetikai egyediségeik hatása is értelemszerűen sokszoros lett.

A honfoglaláskori ázsiai gének eltűnésére is kitérve, két ötletszintű további lehetőséget vetek fel. Az első az, hogy lehetségesen a kalandozások résztvevői ezek a vezető katonarétegbe tartozó ázsiai génhordozók voltak, és a sok csatározásban egyszerűen kipusztultak. A másik pedig az idegen embertípussal szembeni tartózkodás. A helyieknek nem volt kellően vonzó az ázsiai menyecske vagy legény, ezért eleve kisebb arányban kerültek be génjeik az új nemzedékekbe. (Ezt még tovább erősíthette a vezetői réteg egyfajta arisztokratikus szemlélete.)