A többségi demokrácia már csak ilyen: a játékszabályokban meghatározott többség bólint, akkor el van fogadva. Egyébiránt jogi/gazdasági oka is van annak, hogy január 1-én kell legyen elfogadott éves költségvetése az országnak. Utána lehet módosítani, ha a parlament megfelelő arányú szavazatával.
Minthogy az adó- és járuléktörvények, valamint a kiadások jelentős átrendezése borít elég sokmindent a költségvetési törvényben is, így ezeknek a reformoknak a lezongorázásához működő parlamentre van szükség. Ha nem lesz parlament, csak üv. kormány, akkor az új választásokig de jure nem lehet semmihez sem hozzányúlni. Ha marad a parlament, akkor az ellenzék egy dolgot tehet, ha jót akar: Azokat az indítványokat, amiket esetleg a kormányoldal halogatna, azokat tolja be ő a parlament elé, és ne azon akadjon fenn, hogy mi NEM történik.