A mentalitásról:

a délszláv mentalitás valóban olyan "ellentmondást nem tűrő", hogy tanulni lehetne tőlük. De szerintem a legnagyobb előnyük az, hogy megvan az a fajta csapatszellem, összetartás, ami a magyarokban genetikailag nincs (ehhez ugye nagymértékben hozzájárultak a délszláv háborúk a 90-es években, csak hogy a legfrissebb élményt említsem), képesek mindent megtenni, meghalni egymásért. A magyar mentalitás inkább lélekfüggő, ha épp olyanunk van, van kedvünk, minden megy mint a karikacsapás, de ha már a legkisebb kis nézeteltérés felüti a fejét, akkor az egész elszáll.

Ez egyébként sztereotípiák és nem is mindig igazak. De azért a sportban is sokszor kijött már ez a különbség sajnos.

Én pont ezért nem szerettem Skaliczkit, mert szerintem egy magyar edző nem teheti meg, hogy úgy beszél más csapatokról, hogy bravúr lenne ellenük a győzelem vagy hogy "azért próbáljuk meg". Nem megpróbálni kell hanem legjobb tudásunk szerint játszani, odaképzelni azt, hogy ausztrália az ellenfél, és nem törősni azzal h igazából a francia. Omeyernek sem a két szép szemét kell nézni hanem bevágni mellette / alatta a labdát. Dinart-tól sem megijedni kell, hanem ha van elég hely felugrani és lőni, főleg ha 20 centivel magasabb vagyok nála....