Szia, én voltam, és agyonidegeskedtem magam előtte, különösen a "jóakarók" aggódó károgása miatt. Nekem a korom miatt javasolták, és az amúgy sem könnyű döntést bizony megnehezítette, hogy mindenki a 0,5 százalékos vetélési rizikót hangsúlyozta. Ennyi rizikója az életnek is van (szerintem). Az ÁÉK-ban voltam, dr. Hajdu Krisztinánál, akit csak ajánlani tudok, higgadt és mégis empatikus viszonyulása miatt. Szóval: 3 orvosnő volt bent, közben folyamatosan követték ultrahangon a történteket. Nem fájt, kellemetlen (menstruációs görcs-szerű) érzésem csak a tű behatolásakor volt. A babát nem bántja a dolog (biztonságosan), mert általában elhúzódik, sőt előfordul, hogy dühösen a behatoló felé rúg :-))) Az enyém viszont kíváncsian odafordult (csaK tudnám, kire hasonlít :-)))
A végén félórát kellett volna pihenni a folyosói padon, de annyira megkönnyebbültem és feldobódtam, hogy csak ennyi volt az egész, hogy az utcán hazafelé jutott eszembe az orvosnő figyelmeztetése.
Úgyhogy ha javasolták, bizalommal menj, és higgy a babád életszeretetében.