Ostobaságokat írsz. Az, hogy a cselekedet elvetemült, az tény. Akkor is, ha az elkövető 40 éves, meg akkor is, ha 10.

Annak, hogy felháborodni jogom legyen ilyen szintű ocsmányságon, annak bizony nem feltétele az, hogy nekem akár csak egy ilyen korú gyerekem is legyen. A közfelháborodás ugyanis teljesen jogos ebben az esetben, különös tekintettel a cselekmény brutalitására, és a hónapokig tartó eltussolásra. És joga van ezt a dolgot elítélni mindenkinek, aki emberi lény. Akár van gyereke, akár nincs, akár egy van neki, akár tíz.

AZ agresszivitásra agresszivitással válaszolni pedig nagyon is hasznos, ezt a saját példámból tudom. Ugyanis nekem is volt egy ilyen integrálandó cigánygyerek osztálytársam anno, aki mellé beosztottak ún. tanulópárnak 10 éves koromban. A félévben szinte mindenből bukásra álló gyerek év végére közepes és jó jegyeket vitt haza a bizonyítványában. Következő szeptemberben megpróbált a folyosón nyúlkálni. Elég korán érő kislány voltam, fizikailag is. Közöltem vele, hogy ezt nem. Mikor nem értett belőle, pofont kapott. Na, erre felháborodásában rámuszította a javítóból frissen kikerült, 18-19 éves bátyját. Aki megpróbált megerőszakolni. Nagy szerencsémre apám és bátyám jóvoltából tudtam verekedni és jók voltak a reflexeim is. De nem sokon múlott. Úgyhogy ne akarj itt nekem kiselőadást tartani az erőszak helytelenségéről, mert ha akkor nem adok annak az állatnak, akkor én is ott állhattam volna 10 évesen megerőszakolva.

Pontosan és tapasztalatból tudom, hogy aki gennyes alak, az bizony lehet az akár 10 évesen is. Te meg csak itt hadoválsz a lila vízióidról.

Böjte atyát majd akkor ajánlgasd a figyelmedbe, ha te is jártál már Déván családoddal, mint én, és te is otthagytad nála azt a fejenként pár tízezer forintot, amit mi. Mert a legjobb módszerekkel se sokat lehet tenni, ha nincs mit enni.

Na, szevasz.

b