Persze, az egyén szempontjából így van. De a költségvetés tervezése úgy megy, hogy adottnak veszik az előző évi szja, áfa, nyereségadó stb bevételeket, ezek fedezik (vagy inkább nem fedezik) a kiadásokat, amelyek szintén adottak, hacsak nem csökkentik vagy növelik őket. Ha egy kormány jelentős adókedvezményt ad, az a következő években mínusz lesz a bevételekben, amelyekből a kiadásokat fedezni kéne. Tehát vagy máshonnan veszünk el pénzt, vagy csökkentjük a kiadásokat. A 2001-ben elfogadott költségvetésben beiktatott adókedvezmény a következő években jelentkezik kieső bevételként.

Ez csak akkor nem igaz (az egyénre nézve), ha feltételezzük, hogy adókedvezmény híján nem is dolgozna. Ami nem realisztikus.

Ha így sem világos, akkor ennek az összefüggésnek megmagyarázását másokra hagyom... A pedagógiai képességeim végére értem (help!), és mennem is kell.