LEAP – A különböző agyi területek és pályák integrálását szolgáló módszer
Learning Enhancement Advanced Program /Dr Charles Krebs/

Dr. Charles Krebs tengerkutató biológusként kezdte tudományos pályafutását. A ’80-as évek végén dolgozta ki módszerét, miután egy búvárbaleset következtében lebénult, és saját gyógyulása érdekében agykutatással kezdett foglalkozni. A módszer segítségével újra megtanult járni és mozogni.
Ma az agykutatás és a kineziológia nemzetközileg elismert professzora, számos könyv és publikáció szerzője.

Módszere – a LEAP – azoknak az agyi struktúráknak és pályáknak az integrációjára irányul, melyek blokkolódása különböző részképesség-zavarokhoz vezet. E problémák megszüntetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gondolkodás és az információfeldolgozás zavartalan legyen.

A módszer célja:
• A részképesség-zavarok megszüntetése.
• Az olvasás- , az írás- , és a számolásbeli képességek jelentős javulása.
• A tanulás, a gondolkodás és a koncentráció fejlesztése.
• Az egyéni képességek 100%-os kihasználása.
• 100%-os agyintegráció.
• Testi-lelki jó közérzet.
• A mozgáskoordináció javítása.
• A látómező és az észlelés kiterjesztése.
• Az agyi képességek jelentős javulása.

A módszer 3 részből tevődik össze:
1.) Információgyűjtés.
2.) Az általános agyi struktúrák kiegyensúlyozása.
3.) A specifikus agyi struktúrák kiegyensúlyozása.

Mely esetekben alkalmazható a LEAP?

Gyermekeknél és fiataloknál:
• tanulási zavarok,
• helyesírási problémák,
• olvasási és szövegértési zavarok,
• számolási nehézségek,
• a figyelemkoncentráció zavara,
• pszichoszomatikus tünetek (émelygés, feszültség stb.),
• különböző nem diagnosztizálható „betegségek”,
• érzelmi zavarok (kedvetlenség, frusztráltság),
• vizsgadrukk, dolgozatírástól való félelem,
• motiváltság hiánya esetén.

Felnőtteknél:
• lelkileg különösen megterhelő munkavégzés (vezető pozíció, vállalkozás) esetén,
• a hatékonyság fokozása céljából,
• átképzés, felnőttkori tanulás (idegen nyelv, számítástechnika, új szakma tanulása),
• erőteljes munkahelyi és magánéleti stressz,
• a motiváltság hiánya (Burn-out-szindróma, kiégés),
• gyakori indokolatlan megbetegedés,
• olvasási, helyesírási, tanulási nehézségek,
• pszichoszomatikus megbetegedések (szívproblémák, rosszullétek, hányinger),
• érzelmi problémák (egzisztenciális félelem, depresszió, frusztráltság) esetén.