Szabadvers

 

   Félhetsz-e?

 

   Félhetsz-e tiszta érzelemtől, őszinte szótól,

   betűk kanyargásától, könnytől, más gyászától?

   Félhetsz-e napsütéstől, délibábtól,

   sírok márvány hűvösétől, pacsirta dalától,

   mezők illatától, határok barázdáitól,

   nyár hevétől, ősz ködétől, tél metszésétől,

   tavasz rügyfakadásától?

   Az ég bárányfelhő fenyegetettségétől,

   zászlók lengetésétől, a rendületlen éneklésétől,

   bölcsőtől, koporsótól, múlttól,

   vérvörös rózsától, liliom hófehérjétől,

   havasok zöld legelőjétől,

   csendes sírástól, mások igazától,

   megbékéléstől, koszorútól,

   emlékezők méltóságától?

   Ráccsal óvott bronzhideg szobortól,

   hánytatott sorsú csontkupactól,

   bitót összefogó időette ácsszegtől,

   egy nép sok száz éve vívott forradalmától?

   Félhetsz-e nagyhatalmak tüzes fogójában

   pusztult forradalmaktól?

   Félhetsz-e az imádságtól?

   Mondd, félhetsz?

   Ha igen, de csak akkor:

   Fütyüld ki a Miatyánkot!