Mérhetnénk a fügefán "csupasz" hőmérővel, akár 20 cm egységesített magasságban is, csak akkor nyilván jóval alacsonyabb értékekhez tartoznának ugyanazok a károsodási fokozatok. A baj az, hogy ki így, ki úgy mér, ki ilyen, ki olyan eszközzel. Akik pedig a legközelebbi állomás adataihoz "igazítják" a fügefájukat, ki tudja milyen pozíció állomáshoz képest vannak milyen pozícióban. Ez nehezíti meg az egységes értelmezést. Ezért van az, hogy az amatőr mérésekkel teletűzdelt hőtérképekre nem szívesen támaszkodom. Mert igaz bár, hogy az omsz a legképtelenebb helyekre telepítette az állomásait, de legalább maga a mérés hiteles. Miután ismerem az állomás jellemzőit, az adott időjárási helyzetben a mért hőmérsékletét is tudom értelmezni. Ezek szerint biztonsággal állítható, hogy a kanizsai és iklódbördőcei eddigi -15-16 fok után a térségben, még sík vidéken sincs baja a fügéknek. Egy ugyanilyen érték az Avason mérve azt jelenti, hogy az ország egész keleti felében egy sem maradt épen.
Így lehet értelmezni ezeket a dolgokat.