Kedves Djuice!
Egy picit több visszafogottsággal/empátiával, a másik véleményének megérteni és nem kikezdeni akarásával többre jutnál. Eszem ágában sincs Téged megbántani, de olvasva a hozzászólásaidat, néha bennem is felmegy a pumpa.
Sajnos sokszor nem a véleményedet megérzéseidet közlöd ezen fórum "hasábjain" hanem kinyilatkoztatsz. Ha ezen tudsz változtatni - és miért ne tudnál ha akarnál - akkor biztosan több megértésre és szimpátiára fogsz találni akár itt a fórumon is, és könnyebben meg fogod érteni mások mondanivalóját is.
Remélem nem haragszol meg ezért, hogy megszólítottalak a talán kicsivel több élettapasztalatom okán.

Ami a klón vitát illeti nekem eszem ágában sincs senkire ráerőltetni a véleményem, mert az hogy egy klón hogyan szólal meg, az nagyon függ attól hogy ki hogyan tudja azt kezelni, és hogyan tudja a legjobb beállításokat megtalálni. Azt meg végképpen nem szeretném bizonygatni, hogy bármely klón élőben elérné ugyanazt a háromdimenziós hangzást/megszólalási érzést amit egy "igazi" Hammond orgona egy "Igazi" lezlivel tud produkálni. A felvételeken azonban néha elég jól meg lehet közelíteni az "igazi" hangzását.
Tehtube mestert hallottam Pink Floyd-ot játszani DB5-ön, s a felvételen számomra gyönyörűen szólt a Hammond hang, ember legyen a talpán aki vakon el tudná dönteni a videó látása nélkül, hogy most egy elektromechanikus vagy egy jóminőségű klón szólt.

Én azért szeretem a B4-et, mert számomra nagyon közeli a hangzása az A-102 orgonáméhoz - leszámítva a lezli háromdimenziós hatását , számomra remek a scanner-vibrato-ja, és ezt sokkal jobbnak érzem mint az OB5 szimulációját.
Azért az első változatát használom B4-nek , mert az overdrive szimulációja nekem sokkal jobban tetszik az ELP, Deep Purple és Uriah Heep nótákhoz mint az újabb változaté.

Amikor a feleségemmel - aki nem különösebben zeneértő - kipróbáltuk Olaszországban a Hamichord-ot, a nejem mekérdezte, hogy tényleg meg akarom-e venni, mert olyan vékony semmilyen volt a hangja. Nem hezitáltam - tudva, hogy úgyis bele fogom buherálni a B4 általam megszokott változatát - csak az érdekelt, hogy milyen a billentyűzete, a kezelőszervei, milyen könnyű, stb, és megvettük.

Gyanítom, hogy egy csomó káromló megjegyzés is azért keletkezik, mert nincs valakine kedve/indíttatása arra, hogy a megfelelő beállítást megkeresse. De ettől még a kütyü akár jó is lehet...
Ahogy Tehtube mester első videójából is kitűnik, nem szól a B4 rosszul, miután Zsolt megtalálta a számára megfelelő beállításokat. Mivel az első klipp felvétele után még finomított a hangzáson, a későbbi felvételen még jobban szólt a cucc.
Ezt mindössze egyszer kell megejteni, és elmenteni - sajnos én elfelejtettem ezt megtenni :-(, s utána NEM kell többet az alapbeállításokon variálni.
Én 2000 májusában vettem meg a B4 programot, de egy félév után már véglegesítettem a beállításokat, s most is ezeken játszom. Természetesen különböző hangszín preset-eket azóta is fabrikálok, hogy a kívánt hangszín az összes effekttel együtt egy pöccintésre előjöjjön.

Nekem a B4 hangzása nem tűnik vékonynak, de elfogadom, hogy másoknak van ilyen érzése. Azt viszont tapasztaltam, hogy ha egy jellegzetesen Hammond orgona központú nótát csak elkezdünk játszani, még a laikusok is felkapják a fejüket.
Nemrégen tettem fel egy ilyen gyöngyszem általunk játszott változatát a YouTube-ra: A whiter shade of pale/Procol Harum cover by Artons aminek a lekeverésekor kizárólag EQ és Reverb effektet tettünk a koncerten, a Hamichord-ból kijött és rögzített vonaljelre. Szerintem az orgona hangzása bár nem ugyanaz, nincsen túl messze az eredeti felvételétől, de ezt aki megnézi/meghallgatja (HD-ben javasolt a sztereó hang miatt) maga is eldöntheti... :-)))))

Üdv.:
Misi