ezek az emberek a csoport (egyház, politikai párt társadalmi szervezet, stb.) egy képviselőjét úgy támadják be, hogy et a támadás aztán egyből kiterjeszthető legyen az egész csoportra is, megbélyegezve a csoport minden tagját és magát a csoportot is.

ez így igaz, de kérdés, ki terjeszti ki.

ha maga a "támadó" akkor annak soraiból ki kell tudni emelni, mi a kiterjesztés.

Ha az olvasó, akkor azt nem a "támadón" kell számon kérni.

A nagy történelmi egyházaknak egyébként igen fejlett "üldözéstudata" van, ami jórészt annak köszönhető, hogy az Állam és az Egyház szétválasztása óta sokat vesztettek érinthetetlenségükből. Ennek fényében minden kritika, ellenesség már könnyedén (át)értelmezhető üldözéssé.

Egy korábbi, végül célzatos értelmezésekbe fulladó topicban (Egyházirtó klub - klasszikusok) leírtam pár alapvetést, amelyet többé kevesbé ide is aktuálisnak tartok:

1. Mindenek előtt meg kell különböztetni az egyház, a vallás és a hívők körét, mivel általános jelenség, hogy a fenti hármat előszeretettel mossák egybe. Egyházat ért kritika, támadás vagy gyalázás nem feltétlenül és automatikusan jelenti, hogy ezeknek tárgya a vallás vagy a hívők közössége. Ugyanakkor a retorikában (pro és kontra egyaránt) gyakorta előforduló jelenség, hogy az adott tanítást vagy a hívők közösségét is beleértik, ami álláspontom szerint téves.
2. Gyalázás vs. kritika. Alapvetés, hogy a kettő között van különbség. Az egyházpártiak a kritikát automatikusan gyalázásnak vagy - enyhébb esetben - egyház- (tévesen vallás-) ellenességnek tulajdonítanak. Ennek jórészt - meghaladott - történelmi hagyományai vannak, amelyek arra az időre vezethetők vissza, amikor a (Rom. Kat.) egyház tévedhetetlen és kritizálhatatlan volt. Ma - a világi társadalmakban - ez már nincs így, mint ahogyan az Egyházaknak is joguk/kötelességük felszólalni, kritikát gyakorolni világi ügyekben és ez a viszony kölcsönös.
3. Egyház nem azonos a katolikus egyházzal. A katolikus egyház csak egy a sok közül, bár Magyarországon, itteni viszonyaink között a legjelentősebb
4. Relaitivzálás, összehasonlítás: kommunizmus, fasizmus ill. más vallásokkal (zsidó-iszlám stb.) (lásd még: 3. pont)
5. Egyházírtás: a 2. pontban foglaltakkal hasonlatosan ezt a fogalomkört is igen kiterjesztően hajlamosak értelmezni, tapasztalataim szerint egyházírtás/üldözés körében lesz a legnehezebb dolgod adekvát idézeteket gyűjteni, melyek - szerintem - leginkább Állam és Egyház finanszírozási vélemények köréből kerülhet ki. Az a nézet, álláspont amely ilyen-olyan módon finanszírozná vagy nem finanszírozná az egyházak működését nem hívők pénzéből is, nem az írtás vagy az üldözés kategóriájába esnek.
6. Végül: Az Egyház- és vallásellenesség ma nem üldözendő, nem alkotmányellenes. Mindenkinek joga van kritikával, ellenszenvvel viseltetnie bármely szervezettel, vagy akár világnézettel szemben is. Erre megfelelően kialakultak a reakciók, melyeket - szvsz - a zsidó és a katolikus egyház fejlesztett ki a leghatékonyabban. Ez is a kommunikáció, ellenkommunikáció része. Marketing. Jó azonban ha - idézeteid gyűjtésekor - szem előtt tartod, hogy akár egy egyház vagy vallásellenes rádió, televízió működése sem jelentne alkotmányellenes tevékenységet ma Magyarországon.