Dánia tengeri ország, és a nácik által nem zavart vízi forgalommal végre lehetett hajtani, hogy a közeli, semleges Svédországba menekítsék a maroknyi zsidó közösséget.
7200 ember???
Három pesti háztömb lakossága?
Ezt hasonlítjuk a 700-800 ezres, szétszórt magyarországi zsidó létszámhoz, és Dánia adottságait Magyarországéhoz, tengelyterületekkel körbevéve, tenger nélkül?
Mumukám, ugye tudjuk, hogy Budapest ostroma, a Dunába lövések alatt 50e zsidó lelt menedéket nemzsidóknál (magyaroknál...)?
Mumukám, ugye tudjuk, hogy a nyilasok, vagy a nácik, akinél elrejtett zsidót találtak, azt és a komplett családot küldték Aushwitzba, vagy ott rögtön kivégezték?
Ejnye.
... és ugye ismerjük a német faji politikát, mely amilyen kegyetlen volt keleten a zsidókkal és a támogatóikkal, annyira kegyes volt nyugaton, az árja népekkel, és az ott élő zsidókkal?

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=13_5_1&type=content

Dániában 8 ezer zsidó élt, befolyásuk és vagyonuk jelentéktelen volt. A németek 1940 áprilisában ellenállás nélkül foglalták el az országot, ráadásul a norvégokhoz hasonlóan a dánokat is árjáknak tartották, ezért a megszállók az első két és fél évben mérsékelten viselkedtek. A dán király, a kormány és a közigazgatás a helyén maradt.
...
Hitler 1943. szeptemberben engedélyezte a zsidók deportálását, ezt azonban több tényező is akadályozta: a Dániában állomásozó Wehrmacht erők parancsnoka ellenezte az akciót, és nem engedte, hogy katonái részt vegyenek benne, a dán zsidók vezetőit német diplomaták és magas rangú dán hivatalnokok egyaránt tájékoztatták a nácik terveiről.

A zsidók összeszedése 1943. október1-én indult. A németeket kísérő dán rendőrök megakadályozták, hogy a nácik bemenjenek a zsidók lakásába, ezért csak azt vitték el, aki a dán rendőrök figyelmeztetése ellenére ajtót nyitott. A razzia csekély eredménnyel járt: mindössze 477 zsidót fogtak el, őket sem Auschwitzba, hanem a theresienstadti "mintagettóba" szállították. A deportálások hírére szinte az egész dán társadalom a zsidók védelmére kelt, és megkezdődött Svédországba menekítésük. Tiltakozott X. Keresztély dán király, több egyházi vezető. A zsidókat elrejtette a lakosság, a rejtekhelyekről taxisok ingyen szállították őket a kisebb kikötőkbe, a hajósok ingyen keltek át velük a Dániát Svédországtól elválasztó tengerszoroson. Ha a zsidóknak mégis fizetniük kellett, akkor a dánok összeadták a viteldíjat.
A tengeri mentési akciót segítette a német haditengerészet is, amely egyszerűen úgy tett, mintha nem venné észre a megélénkült vízi forgalmat. Három hét alatt 7200 dán zsidó érte el a megmenekülést jelentő svéd partokat. A dán kormány folyamatosan érdeklődött a deportált dán zsidók helyzete felől, 1944 nyarán a Nemzetközi Vöröskereszt delegációjával együtt dán küldöttség ellenőrizte a theresienstadti viszonyokat. Eichmann gondosan előkészítette a propaganda szempontjából fontos látogatást: a munkaképteleneket Auschwitzba vitette, a gettó házait kifestették, az utcákat kitakarították, a fejadagokat megnövelték, nagy sietséggel mozit, kávézót nyitottak.
A vizit a nácik szempontjából sikeres volt, a nemzetközi küldöttség elégedett volt a látottakkal. A dán zsidókat távozásuk után sem merték bántani. A holokauszt során 60 dán zsidó halt meg